Milyen szép is, amikor a kert álomba borul, jön az első hó és dunyhaként fedi be a tájat. Sajnos az utóbbi években e hófehér látvány egyre ritkábban valósul meg, így nekünk, kertbarátoknak jut az a feladat, hogy egyes, főleg a téli fagyokra érzékeny növényeinket betakarjuk.
Mivel és hogyan takarjuk be a féltett növényeinket, hogy a takarásból nehogy „pusztítás/fulladás” legyen?
Az első megoldás, hogy a frissen telepített növényeinket, bokrokat, fákat, szőlőt bakháttal, tehát a saját földjével töltjük fel, takarjuk.
Ha gyümölcsfát vagy gyümölcstermő bokrokat, rózsát, kivit vagy szőlőt telepítünk, így kell cselekednünk. Felkupacolásra használhatunk érett komposztföldet, melyet a tél végén a növény köré a talajba tápanyagnak beledolgozunk.
Téli takarásra, feltöltésre legjobb az egészséges lombbal való takarás. A kisebb, fagyérzékeny növények tövét egyszerűen csak rakjuk körbe a kertben begyűjtött, lehetőleg száraz lombbal.
Régi bevált módszer fáknál, bokroknál (kivi, füge) a nádszövettel való takarás, vagy a kukoricázás is jó, csak levelével nagyon teleszemeteli az udvarunkat.
Ha csak egy-egy növényt akarunk megvédeni, készítsünk köré egy fakalodát és ezt töltsük fel faforgáccsal.
Nagyobb növényeknél a nádszövettel való takarás a legjobb és leggyorsabb megoldás. Magas törzsű növényeket (pl. magas törzsű rózsát) úgy takarjunk, hogy a fejét vegyük körbe vagy húzzunk rá jutazsákot és azt töltsük meg száraz lombbal vagy forgáccsal.
Újabban a kereskedésekben is lehet téli takarófóliát kapni – ennek anyaga a fátyolfóliára hasonlít. Ha valaki ezt akarja alkalmazni, a kertészetben kapható fátyolfólia is teljesen jó a növények betakarására.
Amit semmiképpen ne használjunk, az a fóliazsák vagy kertészeti fólia, mert ezek alatt a növény nem levegőzik, bepárásodik, és a növény rothadását, így annak pusztulását okozhatja.
A tél folyamán, főleg, ha enyhe a tél, többször ellenőrizzük a takarásainkat és alatta a növényeinket. A téli takarót a növényekről a fagyok elmúlásával azonnal vegyük le, mert akadályozza a növények tavaszi megindulását.
A melegigényes növényeket, szobanövényeinket, kaktuszainkat, pozsgásainkat csak fagymentes helyen teleltethetjük. Nekik a lakás vagy a fűtött télikert a legjobb, ügyelve arra, hogy kevesebb télen a természetes fény, így a locsolást is csökkenteni kell, mert a legnagyobb hibát ilyenkor a túlöntözéssel szoktuk elkövetni.
Kaktuszok és pozsgások a pincében, de akár szekrényben is teleltethetők. Ilyenkor a vizet már teleltetés előtt és teleltetés közben is meg kell vonni a növényektől. A növényeket, sőt a szobanövényeket is csak módjával tápoldatozzuk (havi egyszer elég még az utóbbit is).
Ne feledjük, hogy télen a legbiztosabb locsolási módszer a szobanövényeinknél, ha akkor locsolunk, ha ujjunk hegyével a föld felülete száraz. Míg nedvesnek érezzük, ne adjunk vizet számára.
Pár kedvelt növény teleltetése
Leander – akár kevés fénnyel is beéri (pince, garázs). A lényeg, hogy 6-10 °C legyen, és ne száradjon ki teljesen a földje. Ez általában 3-4 heti locsolást jelent. Visszavágni csak márciusban szabad, mert aki most megmetszi, annak a tél folyamán növő hajtásai megnyúlnak. Földjét is elegendő tavasszal megújítani vagy átültetni.
Muskátli (legyen az futó vagy álló, hagyományos vagy paraszt) – az álló muskátlinak régi jó módszer a szárazon, újságpapírba csavarva, pincében fellógatva való teleltetése. Még ma is sok kertbarát alkalmazza ezt a módszert. De a legtöbben világos pincében, verandán, lépcsőházban 8-12°C-on teleltetik. Teleltetés előtt az elvirágzott részeket távolítsuk el. A tél végén visszatörhetjük a növényünket, és a leválasztott hajtásokat laza föld + tőzeg + perlit + homok keverékben meggyökereztethetjük. Az anyatő még szép bokros lesz. Áprilisban átültethetjük vagy muskátliföld-keveréket használva földjét megfrissíthetjük. Télen mérsékelten locsoljuk és csak a tél végétől kezdjük meg a tápoldatozását.
Illusztráció: depositphotos.com