Az út, amely az elcsatolásra ítélt Sopronból a Leghűségesebb Városba vezetett

Akik a hazára voksoltak – Sopron 1921

Győr+
2022.06.02. 20:32

Akik a hazára voksoltak – Sopron 1921 címmel készített dokumentumfilmet Bárány Krisztián forgatókönyve alapján a Filmever Stúdió Magyarország első népszavazásának és előzményeinek történetéről. A Nemzeti Filmintézet támogatásával készült 52 perces film emléket állít mindazoknak, akik hozzájárultak ahhoz, hogy Sopron és a környező falvak megmaradtak magyarnak. A dokumentumfilmet a Nemzeti Összetartozás Napján, 2022. június 4-én 19:40-kor tűzi műsorára a Duna Televízió.

Hazánk első népszavazását 1921. december 14–16. között tartották Sopronban és környékén, melynek értelmében – 7107 szótöbbséggel – Nyugat-Magyarország központja, valamint a várost környező nyolc település Magyarország része maradt. A helyi magyarság, valamint az évszázadok óta a régióban élő németség és horvátság többsége döntött úgy ekkor, hogy az 1919-ben, az első világháborút követően Saint Germain-ben kötött egyezmény értelmében Ausztriához csatolt terület mégis Magyarországhoz tartozzon. A film szakértő történészek közreműködésével, eredeti dokumentumok alapján mutatja be azt a rögös utat, amely az elcsatolásra ítélt Sopronból a Leghűségesebb városba vezetett. Az alkotók a korabeli forrásokból merítve készítettek illusztrációkat, melyekben színészek és hagyományőrzők közreműködtek.

A trianoni békediktátum idején – amikor káosz uralta Magyarországot – egy város közössége hitet adott a csüggedőknek, reményt nyújtott a reménytelenségben és példát mutatott hazaszeretetből. A voksoláshoz rögös út vezetett, a sikerből pedig – különböző mértékben – részt vállaltak az ország vezető politikusai, a selmeci–soproni főiskolások, az első világháború poklából hazatért katonák és a soproni polgárok is. „A dokumentumfilm róluk is szól s nekik állít emléket. Nélkülük nem csak Sopronnal lenne szegényebb Magyarország, de magatartásuk szilárd erkölcsi útmutató is.” – mondta Maruzs Roland, a dokumentumfilm társproducere.

A film az 1919-1921 közötti eseményeket tárgyalja, így szó esik a soproni tüntetésekről, a második ágfalvi csatáról, az összecsapásban elesett Machatsek Gyula hallgatóról és a népszavazás előkészítésének menetéről is. Az alkotók számos olyan dokumentumot, kéziratot használtak fel a forgatókönyv írásakor, melyek korábban egyáltalán nem, vagy csupán a kutatók körében voltak ismertek. A stáb forgatott a Soproni Múzeumban, a Soproni Egyetem Központi Könyvtár és Levéltárban, valamint az MNL Országos Levéltárában és a Győr-Moson-Sopron Megye Soproni Levéltárában is.

A film korabeli források alapján egy selmeci-soproni főiskolás, ifjabb Krug Lajos történetén keresztül tárja a nézők elé a városban uralkodó hangulatot, a helybéliek szellemiségét és motivációit. „Ez a bensőséges narratíva és személyes történetvezetés ugyanakkor nemcsak megidézi a tárgyalt korszakot s annak emberét, de megszólít minket is. Ez a dokumentumfilm egyfajta vallomás a hazaszeretetről.” – tette hozzá Bárány Krisztián forgatókönyvíró-rendező.

Nyitókép: Bárány Krisztián és Bárány Dániel, a dokumentumfilm író és rendezői egy forgatási szünetben.

Kapcsolódó témák: #film | #Sopron | #történelem |