Hirdetés
A kezdeményezést még tanulni kell

Jól vették az akadályt a vállalkozások

Fotó: Marcali Gábor
J. Kovács Andrea
2021.09.08. 18:40

Hogyan hatott a Covid–19 járvány a vállalkozásokra? Egy erről készített kutatás tapasztalatairól számoltak be a Mathias Corvinus Collegium győri központjában. Dr. Szepesi Balázssal, az MCC Közgazdasági Iskolájának és Vállalkozáskutatási Műhelyének vezetőjével beszélgettünk.

Hirdetés

Tavaly év elején a koronavírus letaglózta a világot. Mi történt a gazdaságban?
– Mintegy 5000 milliárd forintra tehető, amit a koronavírus miatt nem termelt meg a magyar gazdaság. Az elveszített emberi életeken túl ez az óriási összeg is mutatja, hogy ez volt a legkomolyabb természeti katasztrófa, ami Magyarországot sújtotta. A vállalkozásokat az első hullám ütötte meg legjobban, mert teljesen felkészületlenül érte őket. Alkalmazkodni kellett ahhoz, hogy a szállítások leálltak, a vevők máshogy vásároltak, a cég működését másképp kellett megszervezni. Sokan nem tudták, hogyan védekezzenek a járvány ellen, ezért bezárták az üzemet. Ezek mind kieső költségek, amik lényegében a bevételből hiányoznak, s a fejlesztéseket nem tudják finanszírozni. Ezt a „tandíjat” nem valakinek kellett odaadni, hanem az elmaradt bevételeket és azokat a költségeket neveztük így, amelyek abból adódtak, hogy ki kellett találni az új működést.

Azt gondolom, hogy bődületes ez az 5000 milliárdos tandíj, de a gazdaság nagyon sokat tanult belőle. Nemcsak akkor teljesít jól egy gazdaság, ha jó körülmények között minden simán megy, hanem az a nagy kérdés, hogy a vészhelyzetekre hogyan reagál.

Hirdetés

– Kik élték túl a kritikus időt?
– A vállalkozások nagy része túlélte. Ahol gondot okoz a jövő évi működés biztosítása, az a turizmus, a vendéglátás, illetve a lakossági szolgáltatások bizonyos részei. Az ipar, szolgáltatás nemcsak, hogy túlélte, hanem lassan visszatér a járvány előtti normális működéshez. A jó válságkezelésnek volt néhány titka. Sokkal jobban ment azoknak, akik már a járvány előtt elkezdtek áttérni a digitális működésre. Akinek megbízható ügyfélkapcsolatai – szállítói, vevői – voltak, vagyis működött a szolidaritás, szintén könnyebben vészelték át. Könnyebben ment azoknak, akiknek volt tartaléka, illetve ahol sikerült megegyezni a dolgozókkal, hogyan álljanak át az új működésre. Nem mondhatjuk, hogy gond nélkül lement, de tömeges cégbezárásról, csődhullámról nem lehet beszélni. S azért nem lett csődhullám, mert hitelmoratórium volt. Az interjúk során az állami segítségek közül ezt említette meg a legtöbb cég, mint legfontosabb tényezőt. Azt is elmondták: úgy érzik, az alkalmazkodóképességük javult, tartalékokat kezdtek képezni, és figyelnek arra, hogy működésük jobban bírja az ilyen kockázatokat. Vagyis a túlélők megerősödve kerültek ki, fontos tapasztalatokat szereztek.

Területi megoszlások megfigyelhetők a vizsgálatukban?
– Nem, hiszen 50 vállalkozással készítettünk mélyinterjút, ez nem volt alkalmas ilyen mérésre. Az általunk vizsgált cégek döntő hányada kis- és középvállalkozás volt. Az látszik, hogy többségük sikeresen vette ezt a nehéz akadályt, összességében az árbevételük 3 százalékkal csökkent. Akinek nem voltak pénzügyi tartalékai, ahol a vevő vagy az ellátás megszűnt, ott voltak problémák.

Úgy gondolom, hogy nagy területi különbségek nincsenek, inkább az ágazati különbségek jelentősek. Az informatika, az egészségügyhöz kapcsolódó ágazatok jobban mentek. A legnagyobb vesztes a külföldi turistákra épülő budapesti turizmus.

– Milyen volt a harmadik hullám?
– A harmadik hullám egészségügyileg a legkeményebb volt, de ezalatt a gazdaság már visszaállt a normálishoz közeli működésre. Reméljük, hogy a negyedik hullám egészségügyi problémái nem lesznek olyan jelentősek. Azt hiszem, a gazdaság átállt egy „járványműködésre”, vagyis akarva-akaratlanul, de megtanultunk együtt élni ezzel a kórral.

Van-e speciális erőssége a magyar vállalkozásoknak?
– Az alkalmazkodóképesség. A magyar vállalkozóknak az a sajátossága, hogy jól megtanultak a változó körülmények dacára lábon maradni. Ebből kellene most továbblépni: ne csak alkalmazkodni tudjunk, hanem kezdeményezni is. Örülnék, ha végre lenne elegendő erőnk arra, hogy ne mindig csak elszenvedjük, hanem mi alakítsuk a körülményeket.

likeold
a fb oldalunkat