Lassan itt az év vége, a számadások ideje, gondoljuk végig, mi mindent tettünk: kertészkedtünk, hogy szép legyen a kertünk, egészséges zöldség és gyümölcs kerüljön a család asztalára. Esetleg mit rontottunk el, vagy a szeszélyes időjárás milyen kárt okozott. Gondolok itt a fagyokra, viharos szelekre, erős napsugárzásra vagy a szárazabb periódusokra. Érdemes ezt jól végiggondolni, hiszen ezeket jövőre megelőzhetjük vagy különböző praktikákkal befolyásolhatjuk.

Mikre is gondolok? Válasszunk olyan fajtákat a kertbe, amik az ottani feltételeket, adottságokat (főleg talajt) jól bírják. Fontos tehát a fajtaválasztás, de egy gyümölcsfánál fontos az alanyválasztás is, hiszen ő a kapcsolat a talaj és a fajta között.

Az alma inkább a savanyú talajokat kedveli, a nagyon tömör levegőtlen talajon rosszul fejlődik. A körténél a birs alanyok korán termőre fordulnak, de érzékenyek a magas mésztartalomra, valamint a szárazságra is. A körte magonc alanyai erős fát eredményeznek, de későn fordulnak termőre. A birs a nagyon kötött talajt és a homokos, nagyon laza talajt sem szereti, illetve a pangó vízre is nagyon érzékeny.

A cseresznye a mélyrétegű, humuszban gazdag, jó vízgazdálkodású termőtalajokat szereti. A meggy ennyire nem kényes, de a pangó vizet nem bírja. A kajszibarack csak a meszes talajokon érzi jól magát, savanyú talajoknál Myrabolan alanyt válasszunk. A szilva talán a legigénytelenebb, jól bírja a homokos és agyagos talajt is, az öntözést száraz talajnál meghálálja akár 40-50%-os termésnövekedéssel.

A mostanában oly divatos áfonya kimondottan csak erősen savanyú talajban érzi jól magát, ezért legjobb, ha egy nagyobb lyukakkal ellátott savanyú talajba vagy savanyú tőzegbe feltöltött dézsába ültetjük el, és évről évre gondoskodunk a talaj savanyításáról. Ezt akár erdei lombföld ráterítésével biztosíthatjuk vagy a kertészeti árudákból savanyú talajkeveréket vásárolunk.

Hát igen, van szempont bőven, amit egy kert beültetése előtt figyelembe kell venni, de egy már kész kertben is figyelni kell a növények állapotára, fejlődésére, növényvédelmére. Sőt azt sem árt feljegyezni, hogy mennyi csapadék hull a kertünkbe és mennyit kell locsolással pótolni.

Most a téli estéken már érdemes a zöldség- és virágágyásokat is eltervezni, így már könnyedén összeírható a gazdaboltok bevásárlólistája, sőt érdemes a régi vetőmagokat is átnézni.

Ugyanezt a növényvédelemben használt szerekkel, eszközökkel is tegyük meg. Érdemes akár egy locsolórendszert tervezni a kertünkbe, ami több hordó összekapcsolásából és csepegtetőhálózat kiépítéséből áll. Egyszerű, de nagyon jó megoldás a kertünk különböző pontjain locsolótartályok (műanyag hordók) elhelyezése, amikből könnyedén levegő hőmérsékletű vizet vihetünk a növényeinkre locsolókannák segítségével.

Tehát leszögezhetjük, hogy egy kertbarát télen sem pihen, számot ad és tervezi a jövőt.
Mindezek ismeretében kívánok minden kertbarátnak egész évben örömteli kertészkedést, amit Isten segedelmével bőséges termés koronáz.