A Dunántúli Hírlap 1930. szeptember 13-i száma hosszú cikkben értekezett a szigetközi aranymosó mesterségről. Európa egyik leggazdagabb aranylelő helye az őskortól napjainkig a Kárpát-medence volt.
A Győri Közlöny 1895. szeptember 15-én tudósított arról, hogy városunkba érkezett a híres cigányprímás: Dankó Pista, népdalaink ünnepelt megzenésítője, hogy fülünk a hegedűje művészetében gyönyörködhessék.
A Győri Közlöny 1870. szeptember 4. száma hosszasan elemzi a puskaadó bevezetésének lehetőségeit városunkban. A cikkíró szerint mióta a fegyvertartást újból legalizálták Magyarországon, alig lehet valamire való embert találni, akinek puskája vagy pisztolya ne volna. Ez a lehetőség azonban megsokszorozta a véletlen balesetek előfordulását, és a vadorzás is vészesen elterjedt az utóbbi időben.
1895. augusztus 22. számában ír a Győri Közlöny a „a holt-eleven” sétatérről a Radó szigeten. Ahogy az újságíró megjegyezte: messze az országban híres a győri séta- illetve Radótér.
1944. november 8-án még javában tartott a II. világháború, amikor a győri illetőségű Huber Ferencné hadiözvegy közzétett egy hirdetést a Győri Nemzeti Hírlapban, mely szerint a Baross út 38. sz. alatt divatüzletet nyitott: „Modell kalapok nagy választékban. Hazafias tisztelettel”.
1830. augusztus 15-én született Zágrábban az a bátor és nemes szívű asszony, aki az 1848/49-es szabadságharc alatt férfiruhát öltve, nemét eltitkolva vett részt a honvédő harcokban, és aki több esztendeig városunk lakója is volt.
1710. augusztus 13-án, a győri vásártéren (a mai Széchenyi téren) máglyán égették meg a bűbájossággal és boszorkánysággal vádolt mezőörsi özvegyasszonyt, Tenke Péterné, szül. Domján Ilona bábaasszonyt.
1935 augusztusában Győr város tanácsa elhatározta, hogy szeptembertől az Elite és Apolló mozikat városi kezelésbe veszi, és a moziengedélyesek meghallgatásával egy közös moziigazgatót neveznek ki, aki így sokkal olcsóbban tudja megszerezni a filmvetítési jogokat.
A Dunántúli Hírlap 1895. május végétől napokon át tudósított a Győrben megrendezett, parádésra sikerült kerületi tornaversenyről. A jeles sporteseményre Észak-Dunántúl legjelesebb általános iskoláiból és gimnáziumaiból (Sopron, Kapuvár, Veszprém, Szombathely… stb.) toborozták a résztvevőket.
1780. május 24-én született Bisinger József üvegesmester, akinek a végrendelete nélkül talán sosem épült volna föl Magyarország egyik legszebb neobarokk épülete, a városháza.