A Sarutlan Kármelita Szerzetesrend 1697-ben települt be Magyarországra. Két évvel később Szelepchényi György hercegprímás 50.000 forintnyi hagyatékából megvásárolták Győrben a Perger-féle házat, amit ideiglenes kolostorrá alakítottak. A végleges rendház építését 1732-ben fejezték be. A templom alapkövét 1721-ben helyezték el és 1725-ben szentelték fel – olvashatjuk történetükben.
A templom tervező építésze a kármelita Athanasius testvér volt, ő vezette az építkezést és a berendezés tervei is tőle származnak. Oltárait a szobrokkal együtt rendtársa, Domonkos testvér készítette. A főoltár képe Szent István királyt és Szent Imre herceget ábrázolja, amint hódolnak a Szent Szűz előtt. A mellékoltárokon Szent József halálát, Nepomuki Szent János vértanúságát, Szent Terézia szívsebzését, Keresztes Szent János megdicsőülését ábrázolta Martino Altomonte.
Az oldalsó bejáraton megközelíthető „sötét kápolna”, a Loretto-i ház másolata.
„Templomunk a barokk építészet különlegessége, hiszen az olasz barokk Magyarországon egyáltalán nem szokványos. Figyelemre méltó az elliptikus alaprajza és rendhagyó módon a főoltáron az Énekek énekéből vett idézetet láthatunk” – mondja Bakos Rafael atya, aki 2014 óta szolgál Győrben, 2024 őszétől pedig templomigazgatóként látja el feladatait.
Apostoli munkája és rendi karizmája elsősorban abban nyilvánul meg, hogy országszerte lelkigyakorlatokat tart. A több napos együttlétek jó alkalmat kínálnak a hitben való megerősödésre.
Az atya büszként említi, hogy rendházuknak van kanonizált szentje. Kalinowskí Szent Rafael lengyel kármelita szerzetes 1878 és1881 között élt a kolostorban, örökfogadalmát itt tette le. Szent II. János Pál pápa 1983-ban boldoggá avatta, majd 1991-ben a szentek sorába iktatta.
Az 1945-ben vértanúhalált halt Boldog Apor Vilmos püspököt először a kármelita templom kriptájában temették el, földi maradványait 1986-ban vitték át a székesegyházba.
Ugyancsak a győri rendházban élte szerzetesi életét 1925-1943 között a tiszteletre méltó Marcell atya, aki miatt sokan zarándokolnak ide külföldről is.
A szentmisék kedden 17, szerdán 8, szombaton 17, vasárnap 11 és 17 órakor kezdődnek.
„Mivel nem vagyunk plébánia, a szentmiséken cserélődnek az emberek, de számos turista is megfordul nálunk. Hozzánk évszázadok óta a Szűzanya tisztelete, a gyóntatások, valamint a lelkiség miatt szeretnek járni, hiszen a „Kármel: az Istennel való együttlét hegye, az Istennel való találkozások kútja.” Utóbbi elmélyítésére szolgálnak a több napos lelkigyakorlatok” – hangsúlyozza a szerzetes.
A templom rózsafüzér csoportja a délutáni misék után imádkozik. A skapuláré hordók minden hónapban találkoznak, míg a világiak alkotta karmelita harmadrend tagjai havonta kétszer-háromszor jönnek össze. A házaspároknak Rafael atya tart katekézist. Ugyancsak rendszeresen találkoznak a bibliakör és a karitász csoport tagjai.
„Totus marianus est Carmelus”, azaz a kármel kezdetektől egészen máriás rend, lelkiségük középpontjában a szemlélődő ima áll, amelyben Mária mint a belső csend és Istenre figyelés példaképe jelenik meg.
