Lakossági fórumot tartott Hajtó Péter (Borkaival Közösen a Jövőnkért) képviselő Győrszentivánon. A téma a zártkerti besorolású ingatlanok jogi státuszának rendezése és a területek beépíthetősége volt.
Sokan várták Hajtó Péter (Borkaival Közösen a Jövőnkért) képviselőt a győrszentiváni Kálmán Imre utcában, ahol a környék lakóin kívül többek közt a Góré-dűlő zártkerti ingatlanjainak tulajdonosai is megjelentek. A zártkert jogilag érdekes kategória: az adott településhez tartozó nyaralók, gyümölcsösök, gazdasági és pihenő célú ingatlanok tartoznak ide, amelyeket eredetileg nem állandó lakhatásra szántak. Ezeket az ingatlanokat ennek ellenére egyre többen választják mindennapi életvitelük helyszínéül, ugyanis az árak messze alulmaradnak a belterületi, városi lakásokétól. De nem mind arany, ami fénylik, ennek is ára van: a házakban nem, hogy vezetékes gáz nincs, de sokszor még a folyóvíz-vételi lehetőség sem adott. De az épületek tekintetében is mostohák a körülmények: Győrben az országos 10%-os átlaggal szemben, mindössze 3%-ig beépíthetők ezek a területek.
Dr. Sík Sándor (Fidesz-KDNP), az előző ciklus győrszentiváni képviselője 2023-ban felvetette a zártkertek témáját, ami akkor nem került a közgyűlés elé. Hajtó Péter viszont felkarolta a kezdeményezést, a zártkerti ingatlanok jogi helyzetének rendezésére vonatkozó előterjesztést pedig előreláthatólag májusban, immár másodszor tűzheti napirendre a közgyűlés. Intenzív jogi és szakmai egyeztetés zajlik a háttérben, a képviselő pedig elindította a párbeszédet az értintett lakókkal.
„A zártkerti ingatlanok tulajdonosai fel tudják rajzoltatni az ingatlanukat a térképre és a jelenleg három, vagy annál kevesebb – egyes területeket visszaminősítettek háromról nulla százalékra – beépíthetőség megemelkedhet nyolc százalékra” – ismertette a javaslat részleteit Hajtó Péter a pénteki, győrszentiváni lakossági fórumon, mely szerint a 2000 négyzetméteres, és annál kisebb telkekre maximum 80 négyzetméteres, 2000 négyzetméter felett pedig 120 négyzetméteres alapterületű építményt lehetne felhúzni. A meglévő ingatlanok tulajdonosai – amennyiben a javaslatot elfogadja a közgyűlés – be tudják jelenteni ingatlanjaikat a földhivatalnál, akik ezután nyilvántartásba veszik az építményeket. Azoknak sem kell aggódni, akik túlépítettek – ők egy fenntarthatósági engedély birtokában megtarthatják ingatlanjaikat. A 3% feletti részben pedig 1500 forint/négyzetméter megfizetésére köteleznék a tulajdonosokat, a képviselő szerint ez a költség háztartásonként nagyjából 50 ezer forintra rúgna. Hajtó Péter kiemelte: ez nem büntetés, a bevételből keletkező pénzalapot az adott zártkert infrastruktúrájának fejlesztésére tudnák fordítani.
„Nem kell összekeverni, ez nem Sárás ügye. Nem olyan lesz, mint Sárás: nem lesz nyaralóövezet, ez megmarad zártkerti besorolásban” – tisztázta. A javaslat nem az átminősítést célozza, hanem a területek jogi szempontból történő tisztázását. „Azt gondolom, egy ekkora méretű városnak foglalkoznia kell azzal a lakóközösséggel, aki körételepedett, és nem lehet azt mondani, hogy ez kényelmetlen, ezzel ne foglalkozzunk, mert ezzel sok a baj. Ha egy intenzív párbeszéd indul el a lakosok és a hivatal között, akkor lehet egy hidat építeni a hivatal és a valóság között. Ha a közgyűlés elfogadja a javaslatot, a győri építési szabályzat módosul. Azt jelenti, hogy a 3% felmegy 8%-ra, és a földhivatalban be lehet ezeket jelenteni.”
Az elsődleges cél, hogy a zártkertekben lakókat integrálják a városi közösségekbe, ami egy hosszútávú, 10-15 éves program. Azon túl, hogy ezek az ingatlanok is felkerülnének a térképre, elkezdődhetne a lakosság életét könnyítő fejlesztések – akár egy vízhálózat – tervezése, felmérése. Hajtó Péter szerint erre egyelőre a városvezetés részéről nincs hajlandóság: „Ha így lenne, itt lenne a polgármester, vagy valaki a városházáról. Ugyanakkor úgy érzem, vagyunk itt elegen ahhoz, hogy változást érjünk el. Eljutottunk arra a pontra, és most már mindenki ott tart a képviselőtestületben is, hogy ennek szülessen egy megoldása”. A képviselő a jövő hét folyamán egyeztet dr. Fekete Dáviddal, a Fidesz frakcióvezetőjével a kérdésben. Hajtó Péter minisztériumi állásfoglalást is kért az ügyben.