Ungvári István: a karaktereken túl is van élet

Fotó: Krizsán Csaba
Krizsán Csaba
2022.08.21. 15:31

Ungvári István színész, a Győri Nemzeti Színház társulatának huszonhét éve tagja, ez idő alatt több ezer alkalommal lépett színpadra Győrben. S hogy mi köze egy Szent István, Kisfaludy továbbá Taps-díjjal elismert művésznek a lőfegyverekhez? Minden kiderül a cikkünkből!

A fiatal István 1980-ban került Budapestre. Energikus gyerekként – barátok hiányában – a főváros összes közlekedési hálózatát megismerte, a város közel száz moziját pedig rendkívül gyakran látogatta. Mivel a Nemzeti Múzeumhoz közel lakott, sokszor felkereste – az akkoriban ott állandó kiállításként látható – „A kézifegyverek története” című tárlatot, amely mély nyomott hagyott benne.

Amikor Győrbe szerződött 1995-ben, a győri színház épületét is felfedezte a pincétől egészen a „sísáncig.” Istvánhoz a technika ismerete és szeretete is közel áll, mivel a színművészeti főiskolára való felvétele előtt dízelmozdony szerelőként végzett. S hogy mindezt miért meséljük el ilyen részletesen? Nos, mert a 2021-es év mindenki életében hozott ilyen-olyan változásokat, s nincs ezzel másként a népszerű színész sem, s hogy megértsük sorsa alakulását, nem ártott némi előismeret.

A koronavírus-járvány idején – ahogy nyilván mindenki emlékszik – nem volt színpadi fellépés, ezért a Ungvári István a sportlövészet felé fordult.

Eszébe jutott többek között a gyermekkori és a fentebb is említett kiállítás, továbbá A tizedes meg a többiek című színdarabban betöltött szerepe és a Géniusz, avagy az alkimista című filmsorozat, ahol fegyvert is használt. Kedvet érzett, hogy professzionálisabb módon is foglalkozzon a témával, ezért felkereste Steiner Iván fegyvermester – szaktekintélyt, aki a színházi és filmes jelenetekhez biztosítja a fegyvereket, valamint megtanítja azok használatát.

A mester szívesen fogadta a színész érdeklődését a fegyverek iránt és segített. Elvitte Istvánt egy fővárosi lőtérre és élesben is megmutatta neki a fegyverek fajtájit és azok használatát.  

Steiner Iván elmondta, Ungvári István azonnal „rábetegedett” erre az élményre a lőtéren, ezért azt javasolta neki: keressen fel egy lövészklubot Győrben és csatlakozzon. Emellett tanácsot adott neki a jövőbeni fegyvervásárlás kapcsán is, valamint hangsúlyozta az alapok elsajátításának fontosságát. Kiemelte a sportág hasznosságát, hiszen az szigorú előírásokhoz kötött, ezért erősen fejleszti a szabálykövető életvitelt és a koncentrációs képességet.

Steiner Iván fegyvermestert egyébként keresték már meg reményvesztett szülők a gyermeki hiperaktivitással kapcsolatban, s beszédes tény, hogy ezeknek a gyerekeknek is sokat segített a sport. Mert a lövészet fegyelemre tanít és leköti a teljes figyelmet.

A szakember elmondta, sajnálattal tapasztalja, hogy gyakran negatívan vélekednek a lövészetről és veszélyesnek tartják. Holott ez a sport az egyik legjobb személyiségfejlesztő módszer. Ahogy ő fogalmazott, szerinte egy autó sokkal veszélyesebb fegyver lehet, mint egy jó és képzett sportoló kezében a sportszer.

Ungvári István tehát megfelelő lelkesedéssel és elszántsággal felvértezve, na meg az elismert fegyvermester tanácsait követve felkereste a Győri Lövész Klubot, ahol Laczik Zsolt főtitkár örömmel fogadta az érdeklődést. Egyébként Zsolt édesapja, Laczik László egykori határőr ezredes elnökletével 1981-ben alakult mert a Győri Lövész Klub, amelynek mára már Ungvári István is tagja. 

Hogy az alapokat és az elméleti tudást is megfelelő szinten elsajátítsa a színművész, felkereste Ujvári József fegyverszakértőt és oktatót, akinek – a színész szerint zseniális – segítségével már 2021 nyarán fegyverismereti elméleti- és gyakorlati vizsgát tett. Sőt, kiváló eredménnyel végzett, majd  meg sem állt a lövészetvezetői képesítést megszerzéséig.

Ujvári József elmondta, hogy hasonló szenvedéllyel rendelkező, tudásszomjas nebulókat kíván minden oktatónak. Azt is elmesélte, hogy Győrben 1992-2006 között volt tapasztalható erőteljesebb fellángolás a lövész sportot illetően, napjainkban többnyire inkább a 40 év fölöttiek érdeklődnek iránta.

Hangsúlyozta: a fegyver nem játékszer! A lőtéren a nem odaillő gondolatokat el kell felejteni, összeszedett, koncentrált figyelem szükséges: ez a siker záloga.

Ungvári a tanulmányai alatt megszerzett gyakorlatát kamatoztatva, az elmúlt egy évben több, mint 10 hazai versenyen vett részt, elmondása szerint közepes eredménnyel, de a minősítéseit megszerezte. Elmondta: nagyon hálás a már említett nagy tudású és tapasztalt mestereinek, valamint Jandl Róbert rendőrségi lőkiképzőnek, illetve sporttársának Tóth Lászlónak a segítségükkel elért eredményekért.

Ha teheti, általában heti egy alkalommal lejár a lőtérre. Kedvencei a különleges maroklőfegyverek: csodálja a technikai kivitelezésüket, mechanizmusuknak apró, néha trükkös megoldásait. Azt is elárulta, hogy három fegyverrel rendelkezik, de a legkedvesebb sportszere egy osztrák gyártmányú GLOCK17 5.Gen, Luger kaliberű, kiváló, pontos maroklőfegyver.  Persze István laudációjában ennél sokkal részletesebb a leírás, meg egyébként is, István szívesen mesél a fegyverekről, néha egy-egy színházi vagy filmrészletet is beszúrva a beszélgetésbe.

Közhely, de tény: minden rosszban van valami jó. Ungvári Istvánnak például egy világjárvány segített gyerekkori álmát valóra váltani…

Galéria: Krizsán Csaba