A Győr+ Televízió vendége volt pénteken a külgazdasági- és külügyminiszter. Kérdés-Kör című műsorunkban az Audi gyár jövőjéről is kérdezte a műsorvezető, Kárpát Zsolt.
Az Audi jubileumi ünnepségére érkezett pénteken Győrbe Szijjártó Péter, aki a műsorban felidézte: a héten ez már a második találkozója az Audi győri gyárigazgatójával. Hozzátette, rengeteg álhír jelent meg a győri Audiról, ehhez képest a vállalat jelenleg is több mint 12.000 embert foglalkoztat, tavaly 1,6 millió motor és 180 ezer jármű készült itt, ma pedig legyártják az egymilliomodik Q3-ast. A kormány most újítja meg a vállalattal a stratégiai együttműködési megállapodását, és a győri gyár jelentős szerepet játszik a Volkswagen konszern elektromobilitási stratégiájában.
„Nem tudom, még hány jó hírre volna szükség ahhoz, hogy az álhírgyártók végre elhallgassanak. Az autóipar és az egész világgazdaság az átalakulás idejét éli, de ez a változás természetes. Az Audi világ egyik vezető autógyártója, és az is marad, amely hosszútávra tervez hazánkban. A gyár eddig 5200 milliárd forintnyi beruházást hajtott végre Győrben, és a kormány támogatására a jövőben is számíthat. Eközben épül a BYD gyár Szegeden, a világ legnagyobb Mercedes gyára jön létre Kecskeméten, Debrecenbe érkezik a BMW, de Szentgotthárdról és az esztergomi Suzukitól is jó hírek jönnek” – tette hozzá a miniszter.
Az adás második témája a győri ipari park volt, amely jelentős szerepet tölt be a magyar gazdaságban és további fejlesztésével kapcsolatban a tárcavezető felidézte: a kormány 10 milliárd forintot adott a városnak egy új ipari park kialakítására.
„Több, kiemelkedően magas technológiai színvonalat képviselő vállalattal tárgyalunk arról, Győrbe települjön, de ezekért a beruházásokért nagy harc folyik. Az álhírgyártók állításaival ellentétben nem kell attól tartani, hogy Győrben akkumulátor gyár épülne. Csak olyan új, modern beruházások Győrbe hozataláról lehet szó, amelyek a város egyetemi ökoszisztémájára rá tudnak épülni, és profitálnak az itteni magas minőségű szakképzésből, tovább erősítve ezzel Győr gazdasági pozícióit” – hangsúlyozta Szijjártó Péter.
A külpolitikára rátérve a miniszter elmondta: tizenegy éve hallgatják, hogy a magyar külpolitika elszigetelődött, miközben mi vagyunk az egyetlen olyan európai ország, amely bizalmi alapon tud tárgyalni a világ három legnagyobb hatalmával: az USA-val, Oroszországgal és Kínával. „Valójában az Európai Unió szigetelte el magát ezektől a nagyhatalmaktól, ám Magyarország ellene van a blokkosodásnak, nem akarunk az életünkből még egyszer negyven évet elvesztegetni. A kommunikációs csatornák elzárása a konfliktusok békés feloldásának lehetőségét veszi el.” – emelte ki.
Azzal kapcsolatban, hogy mikor érhet véget az orosz-ukrán háború a tárcavezető elmondta, a magyar álláspont három éve változatlan: tűzszünetre és békére van szükség.
„Három évig minket emiatt lenéztek, kioktattak, orosz kémeztek és árulóztak. Akik ezt csináltak eddig, most érdekes módon azt mondják, legyen tűzszünet és béke. Donald Trump tárgyalásainak köszönhetően a világ biztonságosabb hely lett, mert megakadályozta a háború eszkalálódását és jó esély van rá, hogy az ukrán és az orosz fél végre közvetlenül is tárgyaljon. Az európai vezetők egy jelentős része sajnos ellenérdekelt a háború lezárásában, mert ha eljön a béke, szembesülniük kell azzal, hogy miért hajtottak végre éveken át olyan, a háború meghosszabbításához vezető stratégiát, amely emberi életek százezreibe került.” – fogalmazott Szijjártó Péter.
A Kérdés-Kör zárásaként szó esett arról, hogy a jövő héten fontos diplomáciai esemény színhelye lesz Magyarország, hiszen Budapesten rendezik a Türk Államok Szervezetének csúcstalálkozóját. ”Korábban lenéztek és lesajnáltak minket azért, hogy a közép-ázsiai térséggel szorosabbra fűztük a kapcsolatainkat, ma pedig már az európai vezetők egymásnak adják a kilincset Azerbajdzsánban, hiszen az ország hatalmas gázvagyonnal rendelkezik – zárta a beszélgetést a külgazdasági- és külügyminiszter.
A teljes beszélgetés visszanézhető itt: