A gyakori plasztikai beavatkozásokról és azok veszélyeiről, a páciensek énképéről, és a helyreállító sebészetről is beszélgettünk dr. Éles György főorvossal, a Petz Aladár Egyetemi Oktató Kórház égésplasztikai osztályának a vezetőjével.
– Egy plasztikai sebész szemével milyen a szép ember?
– Az ember esztétikai szépségét általában meghatározni szerintem nem lehet. Az ember értékítéletét, ízlését befolyásolja például a divat is, ami az egyik korban csúnyának látszik, az később vonzónak hathat. Ha nekem volna egy kizárólagos szépségideálom, lehet, hogy mindenkit annak az elérésére biztatnék.
– Azt bizonyára meg tudja ítélni, hogy milyen a páciensei énképe.
– Eléggé elnagyoltak és befolyásolhatónak látom. Sokan hazudnak önmaguknak, vagy szebbnek vagy csúnyábbnak látják önmagukat másoknál. Gyakran a barátnőikhez akarnak idomulni, noha teljesen más a természeti adottságuk, az alkatuk. Nyilván mindenkinek joga van ahhoz, hogy megítélje saját adottságait, s ahhoz is, hogy ha plasztikai szempontból lehetséges, változtasson rajta. Ez a szándék azonban nem terhelheti az egészségpénztárat, magánkórházakban, magánrendelésen van lehetőség az ilyen beavatkozásokra.
– Jelenleg milyen plasztikai műtétekre van leginkább igény?
– Az ajakfeltöltésre, a szemhéjplasztikára, a mellnagyobbításra, a zsírleszívásra.
– Gondolom, ezek elsősorban a hölgyek kívánságai.
– Nem feltétlenül. Sok férfi kér hasonló beavatkozásokat.
– Volt már olyan eset, hogy valakit, aki egészégügyi szempontból alkalmas lett volna valamilyen plasztikai beavatkozásra, ön mégis lebeszélt róla?
– Igen. Egy férfi – jelen lévő barátnője egyetértésével – jelentős mértékű ajakfeltöltést akart. Rendkívül előnytelen lett volna a számára. Egyébként például a zsírleszívás és a feltöltések előtt mindig elmondom azok veszélyeit, s kérem, hogy ezek alapján gondolják újra a szándékukat.
– Melyek ezek a veszélyek?
– Mindenekelőtt az úgynevezett zsírembólia, mely életveszélyes is lehet. Ennek az esélye egy átlagos műtét esetén nagyjából 1 százalék. A hasplasztika során 6-8 százalék. A zsírfeltöltő beavatkozás nyomán viszont 15 százalék. Ez rendkívül magas szám.
– Milyen plasztikai műtéteket finanszíroz az egészségpénztár?
– Azokat, melyek nélkül károsodhat az ember egészsége, vagy olyan elváltozások helyreállítását, amelyek súlyos, többnyire onkológiai betegségek hatására, illetve azok kezelésének a következtében alakultak ki. Közülük a leggyakoribb az emlő-helyreállító műtét. Megjegyzem, bizonyos nem onkológiai esetekben, ha például valakinek olyan nagy méretűek a mellei, hogy súlyosan rontják az életminőségét, állandó hát- és derékfájást okoznak, szintén mód nyílik az egészségbiztosító által fizetett, mellkisebbítő operációra. De ezeket az indokolt beavatkozásokat élesen el kell különíteni a szépséget célzó műtétektől, amelynek nem betegek, hanem páciensek a szereplői.
– Ön a Petz Aladár Egyetemi Oktató Kórház égésplasztikai osztályának a vezetője. Milyen feladatokat lát el most ez az osztály azon túl, amelyeket már említett?
– Magyarországon az égésplasztikának összesen két önálló osztálya van: Budapesten a Honvédkórházban, és itt Győrött. Máshol is kezelnek ugyan égetteket, de nem rendelkeznek tisztán ilyen profilú osztállyal. Az égésplasztikához egyébként nemcsak az égési, hanem a fagyási sérülések is hozzátartoznak. Sajnos következményük sokszor a lábcsonkolás. Ezeket is mi végezzük el. A rekonstrukciós sebészetben is komoly eredményeket tudunk felmutatni.