Alumni Talk

A távközlés evolúciójáról beszélt dr. Vári Péter

Győr+ Fotó: SZE
2022.11.11. 17:16

Itt az Alumni Talk podcast legújabb epizódja, amelyből kiderül, igaz-e, hogy egy fűszállal is lehet rádióadást befogni, működnek-e még a telefonfülkék, és vajon mi lehet a következő lépcsőfok a távközlés evolúciójában. Mindezekről dr. Vári Péter Széchenyi alumnival, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság műszaki főigazgató-helyettesével beszélgettünk.

Hirdetés

Dr. Vári Péter 1990-ben végzett a győri Széchényi István Műszaki Főiskolán vezeték nélküli távközléstechnikai üzemmérnökként. További tanulmányai és a Matávnál, az Antenna Hungáriánál, valamint a Miniszterelnöki Hivatalnál szerzett szakmai tapasztalatai után 2006-ban oktatóként tért vissza alma materébe. 2012 óta a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) műszaki főigazgató-helyettesi pozícióját tölti be, és témavezető a Széchenyi-egyetem Multidiszciplináris Műszaki Tudományi Doktori Iskolájában is.

Az Alumni Talk podcast legfrissebb epizódjából kiderül, hogyan adott biztos alapot a Széchenyi István Egyetem e karrierúthoz, kik azok az oktatók, akik nagy hatással voltak későbbi szakmai életútjára. Dr. Vári Péter különleges gyűjteményeibe is bepillantást engedett, illetve azt is elárulta a hallgatóknak, Magyarországon miért nem terjedt el az amerikai filmekből jól ismert csipogó.

A Távközlési Tanszék története

Cikkünkben a téma kapcsán felelevenítjük a győri távközlésoktatás múltját is. A távközlési szakemberek képzése Győrben 1976-ban kezdődött a Közlekedési és Távközlési Műszaki Főiskola (KTMF) üzemmérnöki szintű villamosmérnök-oktatásával. A hallgatók akkor két tanszékhez, a Vezetékes, illetve a Vezeték Nélküli Távközlési Tanszékhez tartoztak, szakirányuknak megfelelően. A képzés hároméves volt, melyet két gyakorlati félévvel bővíthettek a hallgatók. A ’90-es években a főiskola jelentős változásokon ment át. Megszűnt a mérnök szakok kizárólagossága, megjelentek humán képzések, és jelentősen bővült a hallgatói létszám. Ezzel egyidejűleg az előbb említett két tanszék Távközlési Tanszék néven egyesült, és rádiórendszerek, távközlési rendszerek, továbbá távközlési-informatika néven három szakirányban folyt az oktatás. Az évtized második felétől évente egy-egy laboratórium teljes átalakítása történt meg, aminek következtében néhány év elteltével európai mércével mérve is rendkívül korszerű laboratóriumi háttér állt a villamosmérnök-jelöltek rendelkezésére. 2002-ben a főiskola egyetemi rangot kapott, s ezzel egyidőben elindult Interdiszciplináris Műszaki Tudományi Doktori Iskolában a PhD-képzés is.

Manapság az előadások és laboratóriumi gyakorlatok mellett a tudományos kutatás, a nemzetközi színvonalú publikációk és a kutatás-fejlesztési munkák, kiterjedt vállalati és partnerkapcsolatok, megbízások teljesítése jellemzi a tanszék mindennapos munkáját. Mindez egyre inkább népszerű a nemzetközi hallgatók számára is.

A Távközlési Tanszék eddigi története során aktívan részt vett a hazai rádió- és televízió-műsorszórás kialakításában, fejlesztésében, a távközlés digitalizálásában a telefonközpontoktól a mobil szolgáltatásokon át a földi, műholdas és kábeles műsorszolgáltatás átalakításáig éppúgy, ahogy ma is részese a távközlés folyamatos átalakulásának és földrajzi megkötöttség nélküli mobilizálódásának. A tanszék közös kutatások, kutatási és fejlesztési szerződések, illetve a Széchenyi alumnik összetartó közösségének köszönhetően kiterjedt kapcsolatokkal rendelkezik és a lehető legszorosabban együttműködik a hazai távközlési szolgáltatókkal, ipari és kereskedelmi partnerekkel, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hivatallal (NMHH), partneregyetemekkel. Ezek az együttműködések a garanciái és egyben zálogai is annak, hogy a képzés a jövőben is a távközlési szakember-utánpótlás egyik hazai központja marad.

Partnerség

A podcast további aktualitását adja, hogy a Széchenyi István Egyetem és az NMHH 2022. november 7-én megerősítette partnerkapcsolatát. Az együttműködési megállapodásról itt olvashat bővebben.

Szöveg: Széchenyi István Egyetem

Hirdetés