A 81. Magyarországi Holokauszt Emléknapon a Mensch Nemzetközi Alapítvány a győri zsinagógába hívta az emlékezőket, az auschwitzi haláltábor felszabadulásának és a II. világháború befejezésének évfordulója alkalmából. Arra a borzalomra emlékeztek, amelynek soha többé nem szabad megismétlődnie.
A Győri Zsinagógánál megfelelőbb helyszínt keresve sem lehetett volna találni a holokauszt-emlékműsor számára. A számos meghívott vendég mellett több középiskola diákjai is jelen voltak. A program megkezdése előtt Steven András Geiger, a Mensch International Foundation alapító igazgatója a Győr+ Média érdeklődésére elmondta:
„Ez a rendezvény nekem kifejezetten fontos, hiszen apukám győri volt. Sőt, nemcsak ő, hanem a nagyszüleim és más rokonaim is , akiket soha többé nem láttunk, mert Auschwitzban elégették őket. Apámat Mauthausenbe hurcolták. Ő túlélte, és annak a tábornak a felszabadulásának 80. évfordulóját is ünnepeljük.”
A nyolcéves kora óta Amerikában élő Geiger hozzátette: most először jár a győri zsinagógában.
„Apám azután, ami a szüleivel történt, soha többé nem jött vissza Győrbe. Nagyon meglepődne, hogy most itt állok ebben a gyönyörű zsinagógában. Győrben annak idején 5250 zsidó élt, és úgy tudom, csak 500-an tértek vissza, köztük az édesapám is.”
Megemlítette, hogy a tavalyi, április 16-ai megemlékezést a Győri Nemzeti Színházban tartották, ám ennél méltóbb helyszínt, mint a zsinagóga, nem találhattak volna.
A jelenkori zsidóság helyzetéről szólva elmondta: Magyarországon főként Budapesten él jelentősebb zsidó közösség. Kitért a 2023. október 7-én kora reggel a Hamász terrorszervezet által Izrael ellen indított meglepetésszerű támadásra is. Ezzel kapcsolatban kiemelte:
„Megint sok publicitást kaptak a palesztinok, a terroristák pedig úgy csináltak, mintha a zsidók megérdemelték volna ezt a mészárlást. Sajnos sokan hajlamosak antiszemita érzelmekre, ahogyan más fajta rasszizmusra is. Mi egy olyan világot szeretnénk, ahol senki nem utál senkit, hiszen minden embernek joga van élni úgy, ahogy akar. Ez a cél.
A Mensch azt jelenti: ember, jiddisül pedig nagyon jó embert jelent. Ezért adunk ma kitüntetéseket olyanoknak, akik művészetükkel sokat tesznek azért, hogy az emlékezés megmaradjon a fiatalokban. És hogy ami egykor történt – Győrben is –, ne történhessen meg soha többé senkivel!”
Geiger köszöntőjében azt is hangsúlyozta, mennyire büszke a győriekre, amiért megőrzik emlékezetükben a 81 éve történt borzalmakat, nem feledik, és tovább is adják a tudást.
Pintér Bence, Győr polgármestere szintén a Győr+ Média kérdésére beszélt az emlékezés fontosságáról:
„81 évvel ezelőtt zárult Győrnek ez a szomorú fejezete, ám erre mindig emlékeznünk kell!
Nagyon sok munkánk van még ezzel kapcsolatban. Az a zsidó közösség, amely a holokauszt nyomán megszűnt Győrben létezni, rengeteget tett a városért. Nemcsak akkor, hanem az azt megelőző évszázadokban is. Ezt hajlamosak vagyunk elfelejteni. Pedig fontos tudni: Győr iparvárossá válásának kulcsszereplői voltak a zsidó polgártársaink, akikkel nagyon csúnyán elbánt az a korszak. S nemcsak a korszak, hanem mi, magyarok, győriek is. Ezt a felelősséget vállalnunk kell! Az emlékezést pedig újra és újra meg kell tennünk.”
Az emlékműsoron sok diák is részt vett. Ezzel kapcsolatban Pintér Bence így fogalmazott:
„81 év telt el. Ez azt is jelenti, hogy a legidősebb holokauszttúlélők is hamarosan eltávoznak közülünk, és ezzel az élő emlékezetet is elveszíthetjük. Ezért is különösen fontos, hogy tudásukat, tapasztalataikat továbbvigyük. A fiatalokat pedig akkor kell szembesíteni ezekkel a szomorú tényekkel, amikor a legfogékonyabb életkorban vannak.” – zárta a polgármester, aki később a köszöntőjében azt is hangsúlyozta: nemcsak megérteni, hanem átérezni is fontos a múlt borzalmait, azért, hogy a jelenben és a jövőben sem történhessenek hasonló emberiség elleni bűntettek.
A megható emlékműsor házigazdája Bethlen János, Prima Primissima díjas televíziós újságíró volt. A Schindler listája, Steven Spielberg 1993-ban bemutatott filmje kapcsán úgy fogalmazott: talán ez az alkotás nyitotta meg először a lehetőséget arra, hogy a holokausztról nyíltan, társadalmi szinten is beszéljünk.
A műsor keretében átadták a Mensch-díjakat, amelyeket Steven András Geiger nyújtott át az arra érdemeseknek.
A 2025-ös díjazottak:
- Karácsony Gergely, a Karinthy Színház színművésze – a 152 lépés Auschwitz felé című monodráma egyik szerzője és előadója
- Nagy Márk, a Nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház színművésze – a darab rendezője
- Tóth Péter Lóránt tanár, versvándor – gyalogosan végigjárta Bortól Abdáig az erőltetett menet útját, évek óta szervezi a Radnóti Emlékmenetet
Meglepetésdíjat kapott:
- Szalay Balázs, a Hunyadi János Technikum tanára – az elmúlt 15 évben évente 50 diákkal látogatott el az auschwitzi haláltáborba
A Holokauszt Emléknapon elindult Győrben a „Történelemóra a zsinagógában” című általános és középiskolai oktatási program is. Ennek keretében a győri és környékbeli diákok minden évben közösen tanulhatnak a II. világháborúról és a holokausztról. A program részeként témába illő kiállításokat látogathatnak meg, versenypályázaton vehetnek részt, valamint előadásokat is megtekinthetnek. Az első történelemórán a Győri Radnóti Miklós Általános Iskola egyik 14 éves tanulója beszélgetett Bethlen Jánossal.
Galéria: Ács Tamás