A gyermekkori védőoltások olyan nagy hatékonysággal működnek, hogy néhány betegséget a mai generáció csak hírből ismer – utal a vakcinák fontosságára dr. Tamás T. László PhD, fül-orr-gégész főorvos, akitől az egyre erőteljesebb oltásellenességről beszéltünk. A szakember egyértelműen cáfolja a tévedéseken alapuló félelmeket.

– Főorvos úr, szerte a világon egyre gyorsabban terjed az oltásellenesség. Mi lehet ennek az oka?
– Az oltásellenességnek komoly történelmi hagyományai vannak, a védőoltások feltalálóját Edward Jennert, az immunológia atyját 1885-ben Angliában egy tömegtüntetés kapcsán egy szalmabábú formájában képletesen felakasztották. Jenner saját korában (1798-ban hozta nyilvánosságra téziseit) tudóskörökben is elutasították a nézeteit, az egyház – aki szerint a himlő Isten büntetése volt és aki ellene vét, az Isten akarata ellen vét – szintén üldözte a tanait. Jeniffer tehénhimlővel fertőzött meg egészséges egyéneket, így a sokszor halálos lefolyású fekete himlő-későbbi fertőződés esetén elkerülhetővé vált.

– Sokan úgy gondolják, felesleges oltani, sokkal jobb gyorsan átesni a fertőzésen és ezáltal megszerezzük az immunitást.
– A gyermekkori védőoltások olyan nagy hatékonysággal működnek, hogy néhány betegséget a mai generáció csak hírből ismer. A fekete-himlő 1967-ben még milliók halálát okozta a Földön, de 1980-ra az intenzív oltókampányok hatására teljesen sikerült megszűntetni a megbetegedést. A himlő-túlélők közül sokan, a csúfító hegek miatt öngyilkosságot követtek el. A betegségen átesettek közül Kölcsey Ferenc költőnk fél szemére megvakult a kór következtében. A járványos gyermekbénulást okozó polio-vírus ellen kifejlesztett Salk-féle oltóanyag és a Sabin-cseppek univerzális használata előtt a gyermekek ezrei kényszerültek arra, hogy hátralévő életüket mankóval, járógéppel, tolószékben vagy vastüdőben éljék le.

Az utolsó nagy hazai járvány 1957-ben zajlott le, melynek tragikus következménye 2334 béna és 143 halott gyermek volt. A rubeola elleni védőoltás általánossá válása előtt a vírus felelős volt gyakori vetélésért, újszülöttkori halálozásért, de túlélő újszülöttek kb. fele siketen, kisebb részük vakon illetve mentális retardációval született. A WHO adatai szerint a kanyaró elleni oltóanyag 20,4 millió ember halálát akadályozta meg világszerte 2010-2016 között. Magyarországon 1961-ben közel 40 000 gyermek betegedett meg kanyaróban és közülük 143 halálozott el. Hazánkban 1969 óta oltunk kanyaró ellen, azonban az utóbbi időben-az oltásellenes propagandának köszönhetően- a betegség hazánkban is ismét felütötte fejét, elsősorban a Romániából behurcolt esetek következtében.

– Gyakori az a feltevés, hogy az oltások autizmust okozhatnak.
– Egy orvosi lapban megjelent -később széleskörű, bizonyítékon alapuló kutatási eredmények alapján visszavont -tudományos publikáció volt az alapja ennek a téves feltételezésnek. Mára egyértelműen megdőlt az állítás, 28 tudományos cikk cáfolta.

– Okozhatnak-e súlyos mellékhatásokat az oltások a gyerekeknek?
– A gyermekkorban adott MMR oltás esetében a súlyos mellékhatás esélye egy az egymillióhoz. Ez az esély nagyjából akkora, mint az, hogy belénk csap a villám.

– Magánügy-e az, hogy beadatom a védőoltást vagy nem? Sokan gondolják azt, hogy az én immunrendszerem jó, megvéd a kórokozóktól.
– Bizonyos nagy arányú halálozást okozó fertőző betegségek esetében ez távolról sincs így. Másrészt hiába vészelem át én a kórt jelentős károsodás nélkül, de továbbadhatom azt immunhiányos, daganatos, idős, krónikus betegségekben szenvedő embertársaimra. Így hozzájárulok személyes emberi tragédiákhoz. Tehát egyáltalán nem magánügy.

– Igaz-e, hogy az újonnan kifejlesztett mRNS vakcina módosítja a génállományunkat?
– Nem igaz, téves állítás. Az emberi génállomány a sejtmagban helyezkedik el, az injektált hírvivő RNS pedig az izomsejtek sejtmagon kívüli részébe, a citoplazmájába jut. Itt elkészül a koronavírus tüskefehérje, amely ezt követően kijut a sejtfelszínre és az immunrendszerünk kialakítja a védelmet.

– Miért oltassam be magam, ha akkor is elkaphatom a betegséget?
– A vakcinák valóban nem 100 százalékos hatékonyságúak, a legjobb, például a kanyaró elleni vakcina 98 százalékos hatékonysággal bír, az influenza vírus elleni vakcina ennél jóval gyengébb hatékonyságú. Azonban a tapasztalatok szerint a súlyos lefolyású betegséget így is nagy valószínűséggel megelőzi. A koronavírus elleni oltóanyagok hatékonysága 90 százalék fölötti, de a hatása 4-6 hónap alatt lecseng, hasonlóan az influenza elleni vakcináéhoz.

– Mit válaszol azokra az állításokra, hogy a védőoltásokat csak a gyógyszeripar saját haszonszerzésére találta ki?
– Egy 2012-es WHO kimutatás szerint a gyógyszeripar értékesítéseinek mindössze 2-3 százalékát teszi ki csak a vakcinák értékesítése. Egyébként a megelőzés nem is lenne érdeke a cégeknek, ha a haszonszerzés számítana egyedül, hiszen a betegségek gyógyítása jóval drágább, mint a prevenciója. Így a fenti állítás már logikailag sem állja meg a helyét. Az oltások gyermekeink és unokáink életét védik.