Hirdetés
Szemszög

Közeledik a front! Bírjuk ki a bunkert! Kússzon el a Háló!

Fotó: Marcali Gábor
Dr. Feller Gábor jegyzete
2020.03.28. 12:38

"Dr. Feller Gábor írása a Győr+ Médiának. A szerző pszichiáter, addiktológus, klinikai farmakológus, a Petz Aladár Megyei Oktató Kórház Osztályvezető főorvosa."

Hirdetés

Januárban jött a hír, hogy Kínában vírusos járvány kezdődött. Nyugodtan néztük a híradót, és sajnáltuk azt a várost, ahol körülbelül annyian élnek, mint hazánkban. Ijesztő volt látni, hogy lezárták a várost, de belül elszabadult a pokol. Sokan megfertőződtek, az idősek nem bírták, sokan meghaltak. De tágult a kör, amit szakemberek már Hálózatnak hívtak, mert a környező országokban is fertőződtek emberek. Hamarosan jött az ázsiai nagy ünnep, amikor Európából sokan hazautaztak, majd ide visszajöttek. A Hálózat kezdte letakarni a mi kontinensünket is.

Téli sportok legnagyobb slágere a síelés. Olaszországban a legszebbek a hegyek, legjobb a hangulat, legjobb az étel. Minden gyönyörű ott, de a Hálózat rátelepedett. Felkészültség nem volt, Lombardia vörös zóna lett a Hálózaton. Már rémfilmekbe illettek a tudósítások. Bezárták a múzeumokat, a templomokat, a szállodákat. Lezárták a régiót! Aznap este a tévében lehetett látni, hogy vonattal, busszal, kocsival utaztak délre az olaszok. Terjedt a Hálózat.

Hirdetés

Mi magyarok, ebben másképp viselkedünk. Más hazánk vezetése, más a társadalom hozzáállása, a Hálózat terjedését próbálták már kezdetben lelassítani. Naponta jöttek az Operatív Törzs utasításai, amit talán parancsként kell értékelnünk.

A legnagyobb váltás az iskolák bezárása volt. Utasítás, hogy maradjunk otthon, kerüljük a tömeget, maradjanak el rendezvények, koncertek, sportmérkőzések. És bezárultak a templomok, mert ott is a tömeg a veszély, annak ellenére, hogy az a béke szigete. A Hálózat oda is képes bekúszni.

A legnagyobb veszélyben az idős emberek vannak, mert a védekező rendszerük már nem úgy működik, mint a fiataloknak, középkorúaknak. Immunbetegség fiatalabb korban is előfordulhat, ők ugyanolyan veszélyben vannak, mint a 65 év feletti embertársaink.

A járvány behálózta a világot
Fotó: Pixabay

A Hálózat ellen küzdeni nem lehet, és nem is szabad. Ki kell kerülnünk, el kell bújnunk. A fertőzés elleni védekezést folyamatosan halljuk a rádióban, látjuk a tévében, olvassuk a neten. “Ne érintkezz, ne fogj kezet, maradj távol, fertőtlenítsd a kezed.”

A kórházak szerte az országban felkészültek a Hálózat támadására. Ez már óriási kihívás, hiszen pont a veszélybe került fertőzötteknek adja meg az elérhető legmagasabb szintű segítséget. Elkülöníti a fertőzöttet, hogy másokra nem terjedjen a vírus. Gyógyszeres kezelés a láz, a fájdalom, a tüdőgyulladás ellen. A legsúlyosabb szövődmények esetén lélegeztető gép alkalmazása kell. A feladat nagy kihívás a súlyos betegeknek, de egyben az egészségügyi személyzetnek is.

Mi magyarok látjuk a hálót? Nem látjuk, de tudjuk, hogy körülöttünk van, és fenyeget mindannyiunkat. De van megoldás, csak azt nehéz teljesíteni. De kell, hogy mindannyian azt úgy tegyük, ahogy a szakemberek erre figyelmeztetnek, felszólítanak. Nagy a Háló, rengeteg szála van, NE engedjük, hogy a gócpontokkal csomót kössön magára.

Egyetlen megoldás az otthon maradás. Mindennek a jó oldalát kell néznünk. Lakásunkban az a legjobb, hogy ott védve vagyunk. Hogyan érezzük ott magunkat, az rajtunk múlik. Közérzetünket mi szabályozzuk, örüljünk a pihenésnek, nyugalomnak, békés körülményeknek.

Korábban az olimpiák szintén háborúk miatt maradtak el. Ez ma is egy csata, de az otthoni körülmények között így nem talál el minket a lövedék. Pajzsunk az otthoni tisztaság, a fertőtlenítés.

Ha tudjuk, hogy mi a veszély a lakáson kívül, már nem bezártságnak érezzük a karantént. Türelem kell hozzá, a kitartás fontos. Szerencsés, aki nem egyedül van, mert az már meg tudja osztani gondolatait. Aki egyedül van, nehezebben viseli a helyzetet, de erre is jó a telefon, a Facebook. A nettel óvatosan kell bánnunk, mert nagy divat a tragédiákat-, szörnyű dolgokat megjelentetni, arról kommenteket adni. De nem arra van szükségünk, hanem a védelemre, nyugalomra, kitartásra.

Egyetlen dologra ne gondoljunk! Ne engedjük, hogy ezzel félelmünk, szorongásunk felerősödjön. Tereljük másra figyelmünket. Vannak szép emlékeink, fontos terveink. Írjunk naplót, amiben leírjuk aznapi gondolatainkat. Ha leírjuk, már örömet okozunk magunknak, egyben kiadjuk magunkból a fájdalmat. Beszéljünk családtagokkal, hívjuk fel rokonainkat, ismerőseinek, munkatársainkat. A közös együttlét miatt is lehetnek viták, de azokat meg lehet-, és meg is kell oldani. “Én másképp gondolom, mint párom? Gyerekem? Rokonom?” Mondjuk ki, beszéljünk róla, Meg lehet mindenkit győzni, de veszekedéssel nem oldjuk meg a problémát. Ha felmegy a pumpa, kérjünk időt. “Most hallgassunk mindketten 10 percig, gondoljuk át a dolgot, majd nyugodtan beszéljük meg újra”. A feszültség levezetésével könnyebb a közös megoldást megtalálni.

Szomorúság, félelem, zaklatottság a nehéz élethelyzetekben. A legfontosabb, hogy otthon maradva keressem a megoldást a problémáimra. Ha nem megy, telefonos segítséget is kérhetünk szakembertől, lelkésztől, lelkisegély szolgálat hivatásos munkatársáról.

Dr. Feller Gábor

Célunk, hogy a Háló kússzon el fölöttünk. Meddig tart ez? Hetekig biztos, de lehet, hogy hónapokig. De biztonságunk a mi kezünkben van, testi-, és lelki értelemben is. Védjük meg magunkat, segítsünk családtagjainknak.

Ha kitartunk, győzünk! Ha sikerül, túléljük!

TÚL FOGJUK ÉLNI, UTÁNA UJRAINDUL A MINDENNAPI ÉLET, A GAZDASÁG, A MUNKA, A SZÓRAKOZÁS.

De ki fogjuk bírni, leküzdjük a nehézségeinket!

Kapcsolódó témák: #koronavírus | #Szemszög |
likeold
a fb oldalunkat