235 éve, 1788. február 5-én született Kisfaludy Károly költő, drámaíró és festő. A Győrhöz közeli Téten látta meg a napvilágot, majd később a győri Bencés Gimnáziumba járt. A reformkori irodalmi élet fő szervezője, az Aurora szerkesztője, az Aurora-kör elindítója, a magyar novella egyik első meghonosítója, akire a Győri Nemzeti Színház Kisfaludy Alapítványa, a városvezetés és a színészek közösen emlékeztek.

Az ünnepséget a költőóriás szobránál, a Bécsi kapu téren tartották vasárnap, ahol elsőként Karácsony Gergely, a győri színház Kisfaludy ösztöndíjas művésze mondott verset.

A város nevében Rózsavölgyi László, önkormányzati képviselő, az Oktatási, Kulturális, Sport és Turisztikai Bizottság elnöke tartott beszédet. “Egy város erejét az épületekben, hangulatát a műemlékek körül, lelkét leginkább a színháztermekben találjuk. Ma délelőtt a téren mindhárom feltételünk egyszerre teljesül: a környező épületeket látva, az előttünk álló emlékművet szemlélve és városunk tehetséges színművészeit hallgatva. De egy város erejét a támogató polgárok energiája is adja, ezért fontos, hogy a Kisfaludy szobornál, a Kisfaludy Alapítvány képviselőivel emlékezhetünk a költő születésnapjára. Kisfaludy is arra vágyott, hogy nyomot hagyjon, ezért alapított irodalmi lapot és színi társulatot, követte Kazinczy Ferencet, és dolgozott együtt Széchenyivel is.”– fejtette ki a képviselő, aki szerint nem volt könnyű élete Kisfaludynak, mégis fontos, hogy emlékét őrizzük. 

A Kisfaludy Károly Alapítvány képviseletében Miklósy Lajos alapító kuratóriumi tag osztotta meg gondolatait. “Kisfaludy nagyon fontos ember volt, ezért gondoltuk, hogy az ő emlékét újra kell éleszteni, a nevét meg kell őrizni. Bár Kisfaludy talán a magyar irodalom egyik legszerencsétlenebb sorsú költője is egyben. Apja katonának szánta, de ő más életet szeretett volna, végül a győri bencésektől is eltanácsolták. Élt Bécsben és Oroszországot is bejárta, ahol festészetet tanult. Nagy szerelme az irodalom Pestre szólította, számos színdarabja ismert, az egyik leghíresebb a Tatárok, melyet több helyen is bemutattak.”– idézte fel a költő kalandos életét a kuratóriumi tag, aki hozzátette: „Olyan volt az élete, mint a Bibliában a tékozló fiúé, csak őt az apja nem fogadta vissza, hiszen köztudott volt, hogy kitagadta. Az élete munkája azonban kétséget kizáróan kiemelkedő.” – hangsúlyozta Miklósy Lajos. 

A Győri Nemzeti Színház igazgatója, Bakos-Kiss Gábor az ünnepségen úgy fogalmazott: felemelő érzés egy ilyen nagyszerű ember előtt tiszteletet tenni és ünnepelni a születésének napját. “Kisfaludy Károly a reformkor embere, a magyar kultúra embere, színházi ember, akinek színházi munkássága is meghatározó volt. Velünk játszik a színpadon, amikor megelevenedik a benne megfogant történet, karakterei életre kelnek. A mi dolgunk az, hogy ne hagyjuk porosodni ezeket gondolatokat! Örömmel mondhatom, hogy az elmúlt időszakban – a Kisfaludy Alapítványnak is köszönhetően – aktívan használták szövegeit, például a tavaszi Kisafludy Napok keretében.

Emellett az alapítvány kiírásával közösen, a Győri Nemzeti Színház alkotó közösségével együtt nemsokára megjelenik a Kisfaludy drámaíró pályázat, amelyre az örökifjú és a még fiatalabb tehetségek pályaműveit várjuk. Tesszük ezt azért, hogy műveiken, történeteiken keresztül még közelebb kerülhessünk Kisfaludy Károlyhoz. Azért, hogy ne csupán egy eszme legyen, hanem egy ember, aki küzdött, szeretett, szenvedett és írt. A legjobb drámát pedig terveim szerint színpadra is állítjuk, nem titkoltan hagyományteremtő szándékkal. Azért, hogy minél több nagyszerű magyar történelmi személyiség valljon ismét mai emberré, hogy ne csak tudjunk róluk, hanem meg is értsük őket, és ezáltal a mindennapjaink részévé váljanak. “– számolt be az igazgató, aki arról is beszélt, hogy a győri színház fontos feladata, hogy a város egykoron élt nagyjait bemutassa a győri közönségnek.

A megemlékezés verssel és a szózattal zárult, végül pedig koszorúkat helyeztek el az emlékműnél.