A 130 éves magyar állami hajózás címmel nyílt kiállítás a Vízügyi Igazgatóság épületében. A nem mindennapi tárlat egyrészt jól illusztrált történeti áttekintést ad 1895-től napjainkig, bemutatja a legfontosabb személyeket, hajókat és eseményeket. A gazdag tárgyi gyűjtemény pedig bepillantást enged a hajós élet mindennapjaiba.
A megjelenteket Sütheő László, a házigazda Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság műszaki igazgatóhelyettese köszöntötte. Beszédében kiemelte: „A vízügynek számos olyan feladata van, mely a hajózást segíti, így például a hajóút kitűzés. Az igazgatóságnak Gönyün hajóflottája is van, melyhez a kitűzőhajókon kívül két jégtörő tartozik. A Mosoni-Duna torkolati műtárgy üzembe helyezése óta pedig a hajózsilip üzemeltetésével is segítik a hajózást.”
A tárlatot Rácz Zoltán, a Magyar Tengerészek Egyesületének elnöke ajánlotta az érdeklődők figyelmébe: „A kedvező földrajzi adottság miatt a hajózás mindig nagy szerepet játszott a Kárpát-medence közlekedésében. Ám fő folyója a 19. századi szabályozásig nem képzett egységes vízi utat. A hajózás technikai fejlődése, a gőzhajók megjelenése azonban forradalmi változást hozott. A Duna-medence első gőzhajóját Bernhard Antal építette hazánkban.
Az osztrák érdekeltségű Duna-Gőzhajózási Társaság Széchenyi István javaslatára Óbudán építette meg a térség legnagyobb hajógyárát, mely hosszú ideig Magyarország legnagyobb ipari üzeme volt. A hazai érdekeket szolgáló, önálló állami hajózási vállalat viszont csak jóval később, 1895-ben alakult meg Magyar Folyam- és Tengerhajózási Rt. néven, s azonnal megszerezte – többek között – Győri Gőzhajózási Rt. hajóit.”– idézte fel a kezdeteket Rácz Zoltán.
Galéria: Ács Tamás