Elhunyt dr. Kiscelli László

Gyászol a győri egyetem

Győr+
2021.02.15. 16:57

Életének 88. évében elhunyt dr. Kiscelli László ny. egyetemi docens, a győri Közlekedési és Távközlési Műszaki Főiskola egykori, nagytekintélyű főigazgatója, a gépészmérnöki tudományok kandidátusa, volt országgyűlési képviselő - adta hírül a Széchenyi István Egyetem.

Életének 88. évében elhunyt dr. Kiscelli László ny. egyetemi docens, a győri Közlekedési és Távközlési Műszaki Főiskola egykori, nagytekintélyű főigazgatója, a gépészmérnöki tudományok kandidátusa, volt országgyűlési képviselő – adta hírül a Széchenyi István Egyetem.

Dr. Kiscelli László 1980. július 1-jétől 1989. július 31-ig,  az intézmény tevékenységének kiteljesedését jelző évtizedben volt az első győri  főiskola főigazgatója. Vezetői tevékenységét a főiskola – a Széchenyi István Egyetem jogelőd intézménye – oktatási értékeinek megszilárdulása jellemezte.

A Közlekedési és Távközlési Műszaki Főiskola szakmai hátterének folyamatos kialakulását segítette, hogy intézeteinek, a kezdetben osztálynak nevezett tanszékeinek munkatársai – a város nagyvonalú támogatásának köszönhetően – valóban győri lakosokká válhattak. Győr vezetése – azóta is példás tettnek tartjuk – 135 lakást adott a főiskola vezetőinek, oktatóinak.

A mérnökképző főiskolák között az intézmény mindig úttörő szerepet vállalt: az új tantervek kialakításakor. Először Győrben jelentek meg – komoly intézményi és külső konfliktusok közepette – humán jellegű tárgyak. Így a jövendő üzemmérnökök a szakmai ismeretek mellett már művészettörténetet, bibliaismeretet, technika- és közlekedéstörténetet is tanulhattak. Közben a hallgatók heti óraszáma az addigi 36 óra helyett 28-ra csökkent, s előtérbe került az önálló feladatmegoldás, az egyéni munka.

A központosított akarat és az intézetek, tanszékek nagyobb gazdasági önállóságra való törekvése jellemezte intézményünket az 1980-as években. A központi, takarékos létszámgazdálkodással nem növekedett az oktatói, a munkatársi létszám. A nappalis hallgatók száma ezeregyszáz körüli volt. A felsőoktatási átlagot meghaladó, a statisztika szerint az egyetemek és főiskolák között a legmagasabb bérek jellemezték az 1980-as évtized időszakában a Közlekedési és Távközlési Műszaki Főiskolát, s a nyelvtudást külön pótlékkal ismerte el az intézmény vezetése. Az évtized elején vált központi szervezetté a Tanulmányi Osztály.

1986-ban megalakult a Továbbképző Központ, s ezzel meghatározóan erősödött, új alapokra került a főiskola és a gazdasági élet, a szerveződő munkaerőpiac kapcsolata. A főiskolai tanulmányokra épülő, a Budapesti Műszaki Egyetem közreműködésével megszervezett okleveles mérnökképzés új perspektívát jelentett az itt végzett hallgatók számára. Az ipari kapcsolatok, a cégek szakmai megbízásai erkölcsileg és anyagilag jól motiválták munkatársainkat, s mind több gyakorlati szempont alkalmazásával új értékekkel gazdagították a mérnökképzést.

Az intézmény egy városi, részleges integráció keretében az Apáczai Csere János Tanítóképző Főiskolával az 1980-as évek második felében közös társadalomtudományi intézetet alapított, más együttműködési forma akkor nem jött létre.

A képzési profilját a nevében is kifejező főiskolánktöbb erre igényt tartó intézményt megelőzve – 1986-ban vette fel Széchenyi István nevét. A helyi és az országos társadalmi mozgalmak az évtized második felében újra hangsúlyossá tették a győri egyetem hiányát. A főiskola – főképpen a RÁBA gyár vezetésének támogatásával – fogalmazta meg 1988-ban a helyi egyetem létesítésének szükségességét, s vállalta a felszínre került tervek szintézisét. Az intézmény szakmai műhelyei a politikai küzdőtértől nem befolyásolva eredményesen valósították meg szakmai programjukat, feladataikat. A KTMF a hazai társadalmi, gazdasági válság kiteljesedése során fontos szellemi műhellyé vált, s a belső viták, a főiskola meghatározó véleményformálói erőteljesen formálták Győr közvéleményét is.

Dr. Kiscelli László országgyűlési képviselőként is a város jövőképét formálta, hatékonyan lobbizott.

1992. nyaráig a Közlekedési és Gépészmérnöki Intézet igazgatója volt, majd 2010-ig Egyetemünk budapesti Távoktatási Központját vezette.

Döntéseiben határozott, az emberi szempontokat figyelembe vevő vezető volt. Derűs életszemlélete, reális valóságszemlélete, mérnöki precizítása vezetői munkáját is alapvetően meghatározta. A  személyes vagy telefonos beszélgetéseken mindig egy érdeklődő pedagógus, egy intézményvezető kérdéseire adhattunk választ. 88 évesen is győri volt, győri maradt, Egy mindig szimpatikusan érdeklődő, elkötelezett széchenyis egyetemi polgárt gyászolunk.

„Emlékét megőrizzük, nyugodjon békében!” – zárul az egyetem közleménye.

Kapcsolódó témák: #gyász | #Győr | #Széchenyi István Egyetem |