Fluxuskondenzátor és földradar: különleges projekteket támogat a Széchenyi Egyetem

Forrás Széchenyi István Egyetem | Fotók: SZE, Máyer Csaba József
2022.11.13. 20:03

Fluxuskondenzátor, földradar, 3D fémnyomtatás – csak néhány innováció azok közül, amelyek támogatást nyertek a győri Széchenyi István Egyetemen futó Proof of Concept pályázaton. Az intézmény legnagyobb értékét az egyetemi polgárok által felhalmozott tudás jelenti, ezért támogatja innovatív projektötleteik, szellemi tőkéjük hasznosulását, létrehozott alkotásuk, technológiájuk piacra jutását.

Hirdetés

A Széchenyi István Egyetem Menedzsment Campus Kompetenciaközpontja által az Egyetemi Innovációs Ökoszisztéma pályázati projekt keretében meghirdetett Proof of Concept pályázat az intézmény kutatóit és kutatócsoportjait támogatja. A cél az általuk létrehozott szellemi alkotások piaci hasznosítását elősegítő tevékenységek finanszírozása. „Nagyon sikeres ez a konstrukció, hiszen már a harmadik pályázati kört zárjuk négy projekt záró prezentációjával, és időközben a negyedik pályázati kör is elindul ugyancsak négy támogatott projekttel” – fogalmazott Vági Kornél, a Menedzsment Campus központvezetője. Hozzátette, eddig összesen 28 üzleti lehetőséget rejtő projektet bíráltak el, amelyek közül 14 nyert.

Vági Kornél

A fejlesztési ötletek között – az egyetem hagyományaival összhangban – többségben vannak a műszaki témák, de mellettük például a közgazdaság, az orvostechnológia, az élelmiszertechnológia, az anyagtudomány és a logisztika is megjelenik. A pályázat egyrészt mintegy hárommillió forintos anyagi támogatást biztosít a nyertes projekteknek, másrészt üzletfejlesztési segítséget is nyújt. Az egyetem munkatársai ezzel lehetőséget kapnak ötletük sikeres vállalkozássá formálására, de oktatói felkészültségükhöz is hozzájárul, hiszen a saját példájukon bemutatott gyakorlati tudást is képesek átadni. „Célunk az, hogy az egyetem klasszikus oktatási-kutatási lábának erősítése mellett a harmadik missziós tevékenységet, azaz a vállalkozási szerepvállalást, az egyetemi innovációs ökoszisztéma építését és a piaccal való interakciókat is tovább fejlesszük” – emelte ki a központvezető.

Fluxuskondenzátort fejleszt és 3D-ben nyomtat fémalkatrészeket az egyetem doktoranduszhallgatója

A laikusok leginkább a „Vissza a jövőbe” című filmklasszikusból ismerhetik a fluxuskondenzátor kifejezést. Kocsis Bence, az egyetem Audi Hungaria Járműmérnöki Karának tanársegéde, az intézmény PhD-hallgatója a Proof of Concept pályázat korábbi körében fluxuskondenzátorok fejlesztésével vett részt. A rejtélyes alkatrész, ha nem is az időutazáshoz, de a mobilitáshoz mindenképp kapcsolódik.

Indukciós hőkezelő berendezésekben az induktortekercset műanyag mátrixú kompozit anyaggal veszik körbe, hogy gyorsabban hevüljön fel az alkatrész. Ez az anyag kondenzálja a mágneses erővonalakat – innen a fluxuskondenzátor elnevezés – közvetlenül a hőkezeléshez. A műanyag azonban elég, és előbb-utóbb kiesik a helyéről, így romlik a hatékonyság” – magyarázta a fiatal kutató. Az ő fejlesztése, hogy műanyag helyett egy magas hőmérsékletnek – akár ezer Celsius-foknak – is ellenálló kerámia mátrixanyaggal vette körül a tekercset, üzembiztossá téve ezáltal a hőkezelési folyamatot. Az innovációt jelenleg is teszteli egy magyarországi cég.

Kocsis Bence

Ezúttal – ismét sikeresen – lágymágneses kompozitok fém 3D nyomtathatóságával pályázott a kutató. „Elektromotorokba készülő forgó, illetve álló részek 3D nyomtatását kivitelezzük. Kereskedelmi forgalomban kapható elektromotorokat tesztelünk fékpadokon, majd kicseréljük a 3D nyomtatott részekre, és újra teszteljük őket, amellyel igazolhatjuk a magasabb frekvenciákon jelentkező veszteségcsökkenéseket. Olyan anyagokat használunk, amelyek rendkívül jó tulajdonságokkal bírnak, de hagyományos módszerekkel nem megmunkálhatók, ezért a termékeket 3D nyomtatással állítjuk elő” – magyarázta. A támogatott időszakban Kocsis Bence és csapata három ötvözettel kísérletezik, illetve a piaci lehetőségeket is felderítenék.

Munkában a fém 3D nyomtató

Magyarországon kevéssé ismert radartechnológiával vizsgálják a földrétegeket

Nagy Richárd az egyetem Építész-, Építő- és Közlekedésmérnöki Karának tanársegéde, az Útépítési Laboratórium vezetője kutatótársaival „kritikus infrastruktúra georadaros vizsgálatának alkalmazási lehetőségei” címmel pályázott, és nyerte el a támogatást. „A georadar vagy talajradar egy elekromágneses sugárzáson alapuló, roncsolásmentes vizsgálati műszer. A képalkotás elve az anyagok különböző dielektromos állandója, így képesek vagyunk felmérni az anyagok réteghatárait, a föld alatti üregeket vagy a rétegek vízzel telített részeit, de a közművek helyzetét is. Ebben azért rejlenek jelentős üzleti lehetőségek, mert a megrendelő a kivitelezés előtt egy vizsgálattal megelőzheti különböző közművek roncsolását, s ezzel jelentős költségeket takaríthat meg” – magyarázta a kutató.

Földrétegek radartechnológiás vizsgálata

Hozzátette, másik üzletileg is releváns felhasználási területe lehet az eljárásnak a hidak és azok háttöltésének vizsgálata. A műtárgyak állapotát ugyanis időről időre felül kell vizsgálni, az eszközzel pedig ez roncsolásmentesen, ultrahanghoz hasonló képalkotási módszerrel végezhető el. Az útépítésnél, a töltésépítések és pályaszerkezeti rétegek esetén is hasznos a technológia, a beépített rétegvastagságok, azok alakváltozása és például a rétegben megjelenő víz költséghatékony felméréséhez is használható. A módszer tehát csak átvitt értelemben nevezhető úttörőnek, hiszen a lényege éppen az, hogy ne kelljen utat törni.

A pályázati időszak alatt szakmai, irodalmi és piackutatást végzünk, elkésztjük azt a portfóliót, amelynek segítségével a laikusok számára is könnyen érthetővé, eladhatóvá válik az általunk nyújtani tervezett szolgáltatás. Szeretnénk, ha az Egyesült Államokhoz hasonlóan nálunk is lenne műszaki előírása az eljárásnak, és ebben a szabályozásban is szerepet vállalnánk” – fogalmazott Nagy Richárd.

A fenti nyitóképen: Nagy Richárd, a Széchenyi István Egyetem Építész-, Építő- és Közlekedésmérnöki Karának tanársegéde, az Útépítési Laboratórium vezetője. (Fotó: Májer Csaba József).

Hirdetés