Az élelmiszerárak alakulása minden embert érint. 2025 nyarán az élelmiszer-infláció hat százalék fölött volt. Mennyit segített az árrésstop? Emelkedik-e az élelmiszerárak fogyasztói ára? Mi befolyásolja az árképző folyamatokat? Ennek néztünk utána.

„A termelő és a kereskedő mindig kevésnek, a vevő pedig magasnak tartja az árat” – mondja az egy évvel a nyugdíj előtt álló asszony, aki egy győri áruházban a sertéshúsok között válogat. – Frissnek látszik, a választék sem rossz. Most még karajra is futja, köszönhetően a 14. havi nyugdíjnak, de azért az sem tart örökké” – teszi hozzá.

Mitől függhet ön szerint az élelmiszerek ára? – kérdezem tőle.

„Csak azt tudom, mitől nem. Az emberek pénztárcájára nincsenek tekintettel, amikor megállapítják – zsörtölődik. – Én inkább a cigaretta meg az alkohol árát emelném föl, hiszen egyik sem létszükséglet, ráadásul súlyos betegséget okoznak, a drága gyógyítást meg mindegyikünk fizeti.”

„A zöldség drága, pedig az az egészséges” – szól közbe egy hasonló korú asszony.

Németh Gergely, a Győr-Moson-Sopron Vármegyei Agrárkamara elnöke szerint nem lehet az élelmiszerek árát önmagukban, mindentől függetlenül értékelni, minden összefügg mindennel, főleg a globális piacon.

„Én azt látom, és a prognózisom is az, hogy az élelmiszerek ára több okból csökkenni fog. Ez a termelőnek persze nem jó hír, de a vevőnek igen. Nézze meg a tej vagy a sertéshús fogyasztói árát, nem fölfelé tartanak. Spanyolországban, Hollandiában, Belgiumban, de más országokban is egyre több a sertés. A megemelt kínai vámok miatt az Európai Unió döntése értelmében Kínába nem exportálhatunk. Ha pedig emiatt árubőség lesz az unió országaiban, csökken a fogyasztói ár. A piac mindig követi ezeket a folyamatokat” – magyarázza a szakember.

De éppen ön mondta, hogy az élelmiszerek árát nem lehet csak önmagukban értékelni – jegyzem meg.

„Így van, de akkor nézzük a legfontosabb külső befolyásoló tényezőket. A meghatározó energiaár jelenleg stagnál. A nyersanyagok többségének az ára is stabilizálódni látszik, sőt… Az élelmezési etanol ára például megy lefelé, s ennek az alapanyagát, a kukoricát most eladni sem lehet. Ha emelkedik az útdíj, ezáltal nő a szállítási költség, az ugyan megjelenhet a fogyasztói árakban, de ennek mértéke nem jelentős. Az is az áremelkedések ellen hat, hogy – mint mondtam – a kínai exporttilalom miatt eláraszthatnak bennünket élelmiszerrel a különböző országok. Már csak azért is, mert Európa több országában a mélyhűtött áruk szavatossága három hónap, nálunk hat. Nyilván annak lejárta előtt piacra kell dobni az árut. Én azt gondolom egyébként, hogy más gazdasági területen nagyobb a baj, mint az élelmiszeriparban. A hozzánk közeli Ausztria határvidékén most jelentett csődöt egy nagy ipari üzem. Nem kizárt, hogy baj lesz a foglalkoztatottsággal, és egész Európában nőhet a munkanélküliség. Tetézi a bajt a kiszámíthatatlanság. Ezért keveset látni előre, de a most érzékelhető tendenciából ítélve nem szaladnak el az élelmiszerárak, ezeket az árrésstop is fékezi. Szerencsére most mellénk állt az időjárás is, a vastag hótakaróval.”

A vásárcsarnok árusai szerint ez mind igaz, azonban a hideg időben a melegházak fűtése több energiát emészt fel, s ez szerintük drágíthatja az ott termelt zöldségeket. A hét végén egyébként a melegházi paradicsom és a paprika kilóját 2200 forintért adták.