Hirdetés
Dr. Fekete Dávid új utakon

„Elsősorban feladatokat vállalunk és nem pozíciókat”

Fotó: Marcali Gábor
Zoljánszky Alexandra
2020.02.13. 16:49

Dr. Dézsi Csaba András polgármester új feladatokat szán a fiatal politikusnak: a közgyűlés ifjúságpolitikáért és egyetemfejlesztésért felelős tanácsnoknak választotta meg. Emellett folytatja az oktatást a Széchenyi-egyetemen, s azt reméli, az eddig íróasztalban pihenő ötletekből, kutatási tervekből is többet megvalósíthat.

Hirdetés

– A közgyűlésen a győri egyetemi orvoskar feltételeinek megteremtését emelte ki dr. Dézsi Csaba András polgármester a feladatok közül, amelyek a következő időszakban önre várnak. Milyen háttérrel kezd bele a munkába?
– Az elmúlt években a város fejlődését az önkormányzat, a gazdasági szereplők és a Széchenyi István Egyetem közötti együttműködés alapozta meg. Utóbbi az elmúlt időszakban komolyan erősödik, hiszen az Apáczai-kar beolvadásával a társadalomtudományi területek is aktívan megjelenhetnek az egyetem portfóliójában. A mosonmagyaróvári karral való bővüléssel a mezőgazdasági tudományok terén is sokat lépett előre, illetve a Felsőoktatási és Ipari Együttműködési Központot (FIEK) is sikerült beindítani. Utóbbival az egyetem kilépett a vállalkozói szférába, és a kis- és közepes vállalatokkal közösen valósít meg kutatás-fejlesztési programokat, ezáltal pedig saját bevételre tesz szert. Az elmúlt években ezekben a folyamatokban én is részt vehettem. A következő időszak elképzeléseiben három hangsúlyos elem jelenik meg. Az első egy tudományos és technológiai park kialakítása az egykori kekszgyár területén. A másik fontos ügy a polgármester célkitűzése, hogy az orvostudomány területén is minél hangsúlyosabban jelen lehessen az intézmény. Az igazi nagy tudományegyetemmé váláshoz fontos lenne, ha sikerülne az orvosképzés beindítása. Hosszas munka vár ránk, de az alapok már megvannak. A harmadik irány a művészeti kar további erősítése. A polgármesteri programban szintén szerepel, hogy az autóipari hangsúlyos szerepvállalás mellett más területek irányába is nyissunk új kapukat. Úgy látom, hogy a kreatív gazdaságra érdemes hangsúlyt fektetni.

– Ez mit takar?
– Az önkormányzat készített egy stratégiát a közelmúltban az iparággal kapcsolatban, amely a kulturális termékek előállítását, értékesítését végzi. Ebben benne van az építészettől, a dizájnon, a filmiparon, a ruhatervezésen át a különféle művészeti műhelyek gazdasági célú fejlesztése, hasznosítása.

Hirdetés

– Az eddig elmondottakkal – életkora mellett – logikusan összefügg, hogy miért szánta önnek a polgármester az ifjúságpolitika területét is.
– Az ifjúságpolitika mindig közel állt hozzám, 2004 óta vagyok a győri Fidelitas tagja. A saját példámon is látom, hogy egészen máshogy lehet megszólítani a mai fiatalokat, mint annak idején. Az újabb és újabb generációk közéleti aktivitása egyre csökken. Egy olyan program összeállításán fogok dolgozni, ami felvázolja, hogyan tudjuk ma hatásosan és közvetlenül megismerni a fiatalok véleményét, azt pedig miként csatornázhatjuk be a város működésébe.

– Miért döntött úgy, hogy lemond?
– Ahogy említettem, 2004 óta vagyok fidelitas-os, 2007-től pedig Fidesz-tag. A Fidelitas országos választmányának elnöke is vagyok. Mi, ebben a politikai közösségben elsősorban feladatokat vállalunk és nem pozíciókat. Hét és fél évig voltam alpolgármester, az elmúlt néhány hónapban a polgármesteri jogköröket is én gyakoroltam. Most új feladatokra koncentrálhatok, amihez nem feltétlenül szükséges, hogy alpolgármester maradjak. Büszkeség számomra, hogy alpolgármesterként is tudtam szolgálni a győri polgárokat, és az új feladatkörömben is meg fogom találni azokat a lehetőségeket, amikkel továbbra is az érdekeiket szolgálhatom. Harmadik alkalommal választottak meg önkormányzati képviselőnek, tehát a Belváros, Újváros és Révfalu egyes részein élők továbbra is számíthatnak rám ügyes-bajos dolgaik rendezésében.

– Továbbra is közvetlenül a polgármester mellett dolgozik, vagy egy egészen új helyzetből segíti tovább az önkormányzat munkáját?
– A tanácsnoki munkakör lényege, hogy az erre kijelölt ember egy kiemelt területen, közvetlenül a polgármesterrel kapcsolatot tartva, segítse a munkát. Becsatornázza az információkat, javaslatokat tesz, programterveket, koncepciókat alkot, amiket aztán a polgármester asztalára tesz, majd közös munka során koordinál.

– Az egyik visszatérő kritika szerint Győr csak Audi és az uniós pénzek miatt tudott ennyire megerősödni gazdaságilag. Milyen intézkedések kellettek ahhoz, hogy a költségvetésre évek óta jellemző a stabilitás?
– Ha úgy tesszük fel a kérdést, hogy a város kizárólag egy lábon áll-e és az Audi tartja-e el, illetve az uniós források, akkor ez egy nagyon hibás kérdésfeltevés. A gazdasági környezetet folyamatosan fejlesztettük, és a 2 százalékról 1,6 százalékra csökkentett iparűzési adó is azt mutatja, hogy a stabil gazdasági környezet újabb és újabb beruházásokat vonz. Az ipari parkban tevékenykedő vállalkozások körülbelül fele nem autóipari területen működik. Kétségtelen ugyanakkor, hogy mivel a világ legnagyobb motorgyáráról beszélünk, meghatározó szereplő. De nem szabad az Audit politikai vitákba belekeverni. Az ellenzéki oldalról az elmúlt időszakban többször előkerült, mi lesz Győrrel, ha kivonul a vállalat. Az Audi racionális döntést hozott 1993-ban, hogy itt nyitja meg Kelet-Közép-Európában az első motorgyártó üzemét. Azóta a motorgyártáson és -fejlesztésen, továbbá járműgyártáson túl egyre több kutatás-fejlesztéssel kapcsolatos feladatot csoportosítottak Győrbe. Az infrastruktúra, amit sok milliárd euróért kiépítettek az elmúlt években is, azt bizonyítja, hogy hosszú távon terveznek városunkban. Ebben biztos vagyok. Azt is látjuk persze, hogy munkaerőhiány van a térségben, nem véletlenül a kutatás-fejlesztéssel kapcsolatos tevékenységek telepednek meg egyre inkább az Audiban, hiszen a fizikai munkások létszámát szinte képtelenség lenne bővíteni. Kétségtelen, hogy a következő időszakban tovább kell növelni a magyar tulajdonú beszállítók arányát, úgy tudom, hogy az Audi is próbál erre törekedni, másfelől pedig a kormány is támogatja ezt forrásokkal.

Az EU-s pénzekről pedig annyit, hogy a 2014–2020-ig tartó uniós ciklusban a város nagyjából 20-21 milliárd forintos fejlesztési kerettel gazdálkodhatott. Ez a saját erős fejlesztésekhez képest két és fél évnyi fejlesztési forrást jelent. Tehát a városnak van költségvetési ereje ahhoz, hogy saját fejlesztési projekteket tudjon megvalósítani. Szó sincs róla, hogy mi valamiféle EU-s lélegeztetőgépen élnénk.

– Mire a legbüszkébb az elmúlt hét évből?
– Például, hogy a belvárosi és az újvárosi rehabilitációban is koordináló szerepet vállalhattam. A történelmi részeken, amit lehetett, megújítottunk, a munkának persze sosincs vége. Újváros pedig különösen a szívügyem, mert egy méltatlanul leromlott városrész volt. 2008 körül elindult egy folyamat, amibe bekapcsolódhattam, és most, egy évtized távlatából mondhatjuk, hogy óriási eredményeket értünk el, hiszen a Kossuth-szoborig tartó szakaszon rendeződtek az állapotok a Kossuth utcában. Néhány épület még felújításra vár, a végletekig viszont nem tudja az önkormányzat ezt a folyamatot finanszírozni. Mi elindítottuk a fejlődés irányába a városrészt, és külön öröm, hogy ebbe aztán magánbefektetők is bekapcsolódtak. A városháza dísztermének eredeti állapotára való helyreállítását nagy ajándékként éltem meg a sorstól, a kezdetektől fogva irányíthattam a rekonstrukciót. Az Európai Ifjúsági Olimpiai Fesztiválon (EYOF) a több mint 1500 önkéntest koordinálhattam, itt is lehetőségem nyílt a fiatalokkal való közvetlen együtt munkálkodásra. Ezt követően az Európa Kulturális Fővárosa pályázatunk szakmai előkészítését vezettem. Arra is büszke vagyok, hogy 2019-ben a szavazatok közel 57 százalékát kaptam meg a választókörzetemben, ez azt jelenti, hogy a helyben élők bíznak bennem. Azt a munkát, amit az elmúlt évtizedben elkezdtem, a továbbiakban képviselőként és tanácsnokként is folytatom, azzal az alázattal, becsülettel és tisztességgel, amivel eddig is tettem.

likeold
a fb oldalunkat