A Velencei-tó Magyarország egyik legfontosabb sekély vizű tava, amely nemcsak ökológiai, hanem társadalmi és gazdasági szempontból is kiemelt jelentőséggel bír. A tó a hazai turizmus egyik kiemelt célterülete, amely több város lakói – köztük a győriek – számára is népszerű nyaralási és rekreációs helyszín.

A legfrissebb hírek szerint drámai mértékben lecsökkent a tó vízszinte: 2026. május 7-én 7:00 órakor Agárdnál 66 cm – mondta el megkeresésünkre a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság szakembere.

Hozzátette: A Velencei-tó kis kiterjedésű vízgyűjtővel rendelkezik és jelenleg a vízgyűjtő területet is rendkívüli aszály sújtja. A Velencei-tó vízpótlására szolgáló Zámolyi- és Pátkai-tározók teljes vízkészletét 2024-re a tóba engedtük – ezzel 31 cm vízszint-emelkedést sikerült elérni -, a tározók jelenleg átfolyásos rendszerben üzemelnek, vizet nem tároznak (így a Velencei-tavat tápláló Császár-víz vize közvetlenül a tóba érkezik). A Velencei-tó vízpótló rendszere rekonstrukcióra szorul, a tározók szükséges felújításához a tervek rendelkezésre állnak, a megvalósításhoz pénzügyi források kellenek. További vízpótlási lehetőségekről egyeztetések folynak több szakmai és tudományos szervezet részvételével. A Velencei-tó érzékeny ökológiai rendszer, a vízpótlás megalapozott, környezeti hatásvizsgálatokra
támaszkodó döntés után történhet.

Továbbiakban elmondták, hogy a Velencei-tó Dunából történő vízpótlásának komoly feltételei vannak. A legelső lépések egyikeként környezeti hatásvizsgálattal fel kell térképezni az ökológiai kockázatokat. A külső vízgyűjtő területről érkező vízpótlás több szereplő (sok más mellett a kormányzat, a tudomány a vízügyi ágazat és a hatóságok) egyeztetését és felelős döntését igényli. Az eljárás ezen felül komplex műszaki megoldásokat kíván.

A horgászatot érintő kérdésünkre a hatóság elmondta, hogy a kérdés szakmailag leginkább helytálló megválaszolásában a természetvédelmi kezelő Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság és a Magyar Országos Horgász Szövetség illetékes.

A jelenlegi helyzet hátterében komplex hidrológiai és klimatológiai folyamatok állnak. Az elmúlt években tapasztalt csapadékdeficit – amely 2021 óta meghaladja a 400 millimétert – jelentős mértékben csökkentette a tó vízkészletét. Ezzel párhuzamosan a növekvő átlaghőmérséklet fokozza a párolgási veszteséget, ami különösen a sekély tavak esetében kritikus tényező.

A kialakult vízhiány nem csupán hidrológiai probléma, hanem ökológiai következményekkel is jár. A vízszint csökkenése élőhelyek zsugorodását eredményezi, ami hatással van a tó élővilágára, különösen a madár- és halállományra, valamint a vízi növényzetre. Az ökoszisztéma egyensúlya ilyenkor könnyen felborulhat.

A part menti területeken már jelenleg is megfigyelhető a meder kiszáradása, ami nemcsak látványában szokatlan, hanem a tó hosszú távú fennmaradása szempontjából is aggodalomra ad okot – hangsúlyozták a szakemberek.

A Velencei-tó állapota rávilágít arra, hogy a természetes vízrendszerek sérülékenysége a klímaváltozás hatására fokozódik. A jövőbeni megoldások csak integrált, tudományos alapokon nyugvó vízgazdálkodási és környezetvédelmi stratégiák mentén képzelhetők el.

A kérdés így már nem csupán az, hogy megőrizhető-e a tó jelenlegi formájában, hanem az is, hogy képesek vagyunk-e időben alkalmazkodni a változó környezeti feltételekhez.