Szenes Iván neve fogalom, egy legenda. Olyan dalok szövegírója és sokszor még zeneszerzője is egyben, amelyek kikerülhetetlenek. Persze munkássága ennél szerteágazóbb, de Győrben minden évben egyszer a csodás szerzeményeivel emlékeznek rá. A nagyszerű, pótolhatatlan mesterre, aki annyit, de annyit adott a zenét szerető közönségnek.
Szenes Iván emlékét lelkiismeretes gondossággal őrzi lánya, Szenes Andrea, aki hihetetlen örökséget gondoz. Nem csoda, hiszen statisztikák vannak arról, hogy Szenes Iván a legtöbbet játszott szerző Magyarországon.
A legnagyobb előadóknak adott szövegeket, dalokat, felsorolni is nehéz lenne. Olyan ikonikus slágerek köszönhetik neki a megszületésüket mint a „Kislány a zongoránál”, a „Tölcsért csinálok a kezemből”, a „Mondd, miért szeretsz te mást?”, a „Hosszú az a nap”, az „Isten véled édes Piroskám”, az „Úgy szeretném meghalálni”, s még lehetne hosszan, hosszan sorolni. A magyar zenei életben talán nem volt olyan jegyzett előadó, aki ne dolgozott volna együtt Szenes Ivánnal, akinél ne lenne legalább egy olyan nóta, amelyhez köze volt a mesternek.
Sajnos az élet velejárója, ám mégis rettentő szomorú, hogy nem csak Szenes mester, hanem az igazi, a valódi magyar sztárok közül is sokan már örökre letették a mikrofont. Hiányuk pótolhatatlan: Koós János, Aradszky László, Hofi Géza, Jávor Pál, Máté Péter, Mary Zsuzsi, Dobos Attila, Cserháti Zsuzsa, Németh Lehel, Mikes Éva, Harangozó Teri, Tolnay Klári, Péger Antal, Záray Márta, Vámosi János, Pájer András, Karády Katalin, Szécsi Pál s sajnos hosszú még azok névsora, akik már csak az angyaloknak énekelnek. Olyan óriások voltak ők, akiknek hangját őrzik a bakelitek, szerencsére vannak filmfelvételek, s egy-egy klip is előkerül. Bizony megható meghallgatni és megnézni Mary Zsuzsi és Dobos Attila „Nyári zápor” című duettjét, amelynek eredetije 1968-ból csendül fel.
S ha már Dobos Attila: Az „Isten véled édes Piroskám” című dal eredetileg az övé volt, a „Halló fiúk, halló lányok” fiataloknak szóló műsorban csendült fel, hogy aztán végül feledhetetlen sikerre Aradszky László vigye. Ahogy a „Nem csak a húszéveseké a világ” című örökzöldet is, amely egyébként a Lulu című operettből lett ismert. A zene Fényes Szabolcs zsenialitását dicséri, a dal egésze pedig annak a sok-sok közös munkának az eredménye, amelyet Szenes Ivánnal adtak ki a kezükből. Maximálisan megértették egymást, csodákat alkottak.
Nagyon hiányoknak az ezek a művészek, pótolhatatlanok. Viszont a daloknak tovább kell élniük, mert a napjainkban kottára vetett dallamok és sorok meg sem közelítik azt a minőséget, amit ők képviseltek. Szenes Ivánnak olyan hihetetlen szókincse volt, olyan szófordulatokat használt és annyira értette a dallamok lelkét, hogy valósággal élettel töltötte meg őket. Gondoljunk csak a „Hosszú az a nap” című szerzeményre. Szenti Edit táncdalénekesnő vitte sikerre, később pedig Csepregi Éva is elénekelte. Csodás szerelmes dal, ötletes, fordulatos szöveggel.
Zsoldos László zenéjéhez szintén Szenes Iván írta a szöveget, így született meg az egyik legszívbemarkolóbb dal Máté Péter számára: „Mondd, miét szeretsz te mást?”
„Emlékeim közt van egy tépett levél
Levél, melyet nem is küldtem el
Féltékenység szülte, e bolond szenvedély
De olvassuk csak el, mit mond a levél
Mondd, mért szeretsz te mást, és én csak téged
Mért másnak örülsz úgy, ahogy én néked?
Ha mellém sodort egyszer már az élet
Én nem engedlek oly könnyen el
Mondd, mért adtál reményt és oly sok álmot
Ha mástól akarod a boldogságot?
Mondd, mért fogadtad el szerelmes szívem?
És hogyha elfogadtad, most mért dobtad el?”
Mi ez, ha nem vele született zsenialitás, ha nem tanulható bölcsesség, ha nem a személyiségből fakadó gyönyörű látásmód? S mindezt az előadóra, Máté Péterre formálva. Így születettek a halhatatlan dalok, a legendák, amelyeket soha nem szabad elfelejteni.
Ezeknek a csodáknak a fennmaradásában segítenek a Szenes Andrea törekvései, és a Szenes Iván emlékestek. A fellépéseken a felelősség is hatalmas: hiszen a nagy elődöket utánozni nem lenne szerencsés, viszont a dalok sem lehetnek másmilyenek. Ezért kell megfelelően kiválasztani azokat a ma élő énekeseket, akik kellő értéssel és tisztelettel tolmácsolják a múlt üzenetét. A Szenes Iván emlékestek erről is szólnak: emlékezünk szerzőkre, előadókra, dalokra, tapsolunk a mostani énekeseknek és elmorzsolunk néhány könnycseppet.
Győrben hagyománya van a Szenes Iván emlékesteknek, Adyvárosban tér is őrzi a legendás művész emlékét. Szükség van ezekre az eseményekre, gesztusokra, mert igenis, meg kell mutatni a fiataloknak, hogy voltak ilyen dalok is és ilyen minőségi szövegekkel is lehetett és lehet sikert aratni.
A múlt ápolása közös feladat, a szombat esti koncert pedig tökéletes alkalom lesz köszönetet mondani a dalokért, az élményért és megfogadni: soha nem hagyjuk elveszni ezt a hihetetlen zenei örökséget!