Ha azt kérdezzük a helybeliektől, hol lakott győri tartózkodása idején Borsos Miklós Kossuth-díjas szobrászművész, szinte mindenki a Káptalandombra mutat. Pedig ott az alkotó állandó kiállítása található, ezen a helyen ő maga soha nem lakott.

A Nagyszebenben született szobrász, éremművész 1916-ban a román betörés elől menekült Győrbe. Anyjának nagybátyja lakott a városban, Mosolygó József színész, művésznevén Beczkóy János komikus. A német ispita mellett laktak, de azt az épületet hiába kerestük, már rég lebontották. Édesapja Mayer Gyula órásnak lett a segédje, a karmelita templom melletti üzletben.

Borsosék ekkor csak két hónapot töltöttek el Győrben, miután otthonukban rendeződött a helyzet, visszaköltöztek.

A trianoni békeszerződést követő kitelepítések elől ismét Győrben találtak otthonra 1922-ben. Lakásuk a Varga utca és a Rongyos köz sarkán volt. Édesapja a Napóleon-ház melletti, boltozatos bérelt épületben órásként dolgozott. Ideiglenesen laktak még a Rákóczi utca végén, utána Révfaluban is.

Borsos Miklós a bencésekhez járt iskolába. Feljegyezték róla, hogy iskolába menet mindig megállt, hosszan nézte a kőfaragókat. Az egyik nap tanárnője szólította meg. „Mi csinálsz te itt?” „Iskolába megyek” – riadt föl a bámészkodásból Miklós. „Már régen vége a tanításnak” – képedt el a pedagógus. Bencés tanulmányait egyébként félbeszakította, s elment édesapja műhelyébe vésnöknek.

Győrben festette első képeit, első szobrait is itt véste-faragta. Figyelmét a művészetek kötötték le, és érdeklődőként kinyílt előtte a világ. Több hónapot töltött Olaszországban, különösen Firenze reneszánsz szépségeit zárta a szívébe. 1929-ben összebarátkozott Weöres Sándorral, a későbbi költővel, aki a 6. osztályt magántanulóként Győrben végezte el.

Borsos 1933-ban feleségül vette az ugyancsak győri származású, Bubunak becézett Kéry Ilonát. A székesegyházban Halmos László zeneszerző játszott az esküvőjükön. Feleségével a révfalui vámház mellett béreltek lakást, később a Kálvária utcába költöztek. 1941-ben az Álmos u. 4/B számú lakás volt az otthonuk.

Miklós elkezdett hegedülni is. Óriási élmény lehetett számára, hogy ő volt Bartók Béla kottalapozója akkor, amikor az Amerikába induló zeneszerző Magyarországon Győrben adta utolsó koncertjét feleségével, Pásztory Dittával 1940. január 17-én, a később róla elnevezett megyei művelődési központban, a Vaskakas Bábszínház mostani otthonában. Utána az Egyesült Államokba emigráltak. 1988. július 5-én, mikor Bartók hamvait hazahozták, a fekete gyászkocsi betért a belvárosba, megállt az emléktáblánál, és a hamvak kísérői megkoszorúzták azt.

Borsos Miklós 1945 végéig lakott Győrben, a Bécsi kapu téren, a 11-es számú házban. Kerestük az emléktáblát, nem találtuk. Fölhívtuk a tér másik oldalán lakó Lebó Ferenc szobrászművészt. „Nézzetek fel az emeletre, ott van a tábla két ablak között. Éppen rálátok” – mondta. S valóban. Felirata: „Ebben a házban élt 1945-ben a város ostroma idején Borsos Miklós (1906–1990) erdélyi származású szobrász, aki 1922–1947 között Győrben dolgozott.” (A felirat egyébként téved, Borsosék 1945 végén ugyanis már elköltöztek Budapestre).

Fölmegyünk az emeletre a gyönyörű, kovácsoltvas csigalépcsőn, a lakás azonban zárva. Egy könyvvizsgáló cég névtáblája van az ajtón, ügyfeleket csak telefonos egyeztetés után fogadnak.

Borsosék 1943-tól Tihanyban, az itáliai reneszánsz hangulatát idéző kertes nyaralóban töltötték a nyarakat. A bejáratot két, általa faragott kőoroszlán őrzi. A szobrász barátja, Illyés Gyula költő írt hozzá sorokat: „Nem haragom, alakom, őrködik-e falakon.”

Többször jártam ebben a házban látogatóként, ma már nincs erre lehetőség.

Borsos Miklós: „Felvetődik a kérdés, miért csak a vesztes embert ábrázolom? A leütöttet, száműzöttet, börtönbe vetettet, megfeszítettet. Erre csak azt tudom válaszolni: a vesztes ember áll hozzám közelebb. A vesztes embert az idő megnemesíti, fölemeli és reménnyel tölti el, hittel az igazságban és az erkölcsben. A Hős idegen számomra. A Hőst az idő lefokozza.”

A háború után Budapestre költöztek. Alkotott, kiállított, tanított, írt. 1990-ben hunyt el. Halála után is üzent azonban. Felesége megtalálta és 1994-ben kiadta a szobrász grafikai sorozatát Borsos Miklós üzenete 77 képben címmel.

Borsos Miklós 1979 óta városunk díszpolgára, s ekkor nyílt meg állandó kiállítása a Káptalandombon. Az épület külső képe sajnos siralmas.

Források: Borsos Miklós írásai; Vörös Gabriellának, a Rejtő Sándor Textilipari Szakközépiskola egykori tanulójának múzeumban őrzött tanulmánya. Köszönöm Tóth Vilmos történész, muzeológus és Biczó Zalán könyvtáros, helytörténész segítségét!

Galéria: Ács Tamás