Azok a csodálatos postagalambok

Szigeti Sándor Fotó: Ács Tamás
2023.05.21. 15:30

A csőrük szolgál iránytűként, óránként 100 kilométeres sebességgel is repülnek, és ma már chip olvassa le az időeredményüket. Hatvan éve hódol különleges hobbijának, a postagalamb- versenyeztetésnek a győrszentiváni Nagy Gábor.

Hogyan ismerkedett meg ezzel a különleges sporttal?

Szentivánon laktuk a szüleimmel a valamikori Kossuth Lajos (ma Déryné) utcában. A házhoz közös udvar tartozott, ahol két családnak is voltak madarai. Néhány házzal arrébb lakott tőlünk Szalai Imre borbély és Tamás Pál, a helyi szabómester. Mindkettőjük fia tartott galambokat, így aztán kisfiúként én is hamar megkedveltem a dolgot. 1948-ban megalakult a szentiváni F2 Postagalamb Sport Civil Társaság, ahová én alig tizenhárom évesen, 1963-ban léptem be. Azóta is tagja vagyok, harminc éve immár elnöki tisztségben.

Melyik galambból lesz jó postagalamb?

Nem lehet előre megmondani, egyszerűen azokat érdemes továbbtenyészteni, amik jól szerepelnek. Egy postagalamb óránként száz kilométert simán megtesz, de ha jó hátszél segíti, ennél gyorsabban is repül. Érdekes módon a tojók jobban bírják a hosszú és nehéz utakat, kitartóbbak, mint a hímek. Vannak beszoktató távok, ezek 40-50 kilométeresek, aztán jön a rövid, a közép- és a hosszú táv. A maratoni versenyeken akár 850 és 1600 kilométer távolságból is hazarepülnek ezek a csodálatos élőlények, nem lehet őket nem szeretni. Egyszer egy galambomat befogták, hét év után tért vissza.

Hogy képzeljünk el egy versenyt?

Győrben és környékén 18 egyesületben nagyjából 250 sportgalambtenyésztő és versenyeztető tevékenykedik. A versenyre nevezett galambokat összegyűjtik és egy kamionnal elszállítják a feleresztő helyre. Minden madár két gyűrűt visel a lábán: az egyik a lábgyűrű, a másik pedig egy egyedi azonosítóval rendelkező elektronikus chip. Amikor hazarepül a madár, a galambházra szerelt automata versenyóra rögzíti az időeredményét, amelyet továbbít a szövetségnek, mi, tulajdonosok pedig a mobiltelefonunkra kapunk egy sms-t.

Akár 1600 kilométeres távolságból is hazarepülnek

Gondolom, régen azért ez másképp működött…

Nagyon másképp. A legtöbb faluban kijelöltek egy helyet, leginkább a helyi kocsmát, ahol az úgynevezett konstatőr papíron rögzítette az időeredményeket. Később bevezették a sorszámozott, egyedi gumigyűrűket és hozzájuk tartozó órákat. Ma már az internet segítségével a világ minden tájáról követhetők akár a magyar versenyek is, és ezeket sokan figyelik, mert a magyar postagalambsportnak jó híre van a világban, és a győri versenykerület nagyon erős.

Idén 73 éves. Meddig tervezi a galambászatot?

Amíg menni és létezni tudok. Fantasztikus sport ez, mindenkinek ajánlom, aki szereti a madarakat. Fontos viszont, hogy a galambászat felelősséget és napi elfoglaltságot jelent, itt nem lehet elmenni két hétre a családdal nyaralni. Nekem szerencsém volt, mert a feleségem már galambászként ismert meg, két gyermekünk született és négy csodálatos unokánk van. Boldog vagyok a családommal és szerencsésnek tartom magam, hogy mindezt megadta a sors.

Kapcsolódó témák: #galambász | #postagalamb |