Dr. Hájos Zoltán: Ezen a napon lelkünkben megszűnnek a határok
A Nemzeti Összetartozás Napján, a magyarság egyik legnagyobb tragédiájára, a történelmi Magyarországot szétdaraboló, a magyar nemzetet több állam fennhatósága alá szorító békediktátumra emlékeztek szerdán az Országzászló-emlékműnél a városi ünnepségen.
A Nemzeti Összetartozás Napján, a magyarság egyik legnagyobb tragédiájára, a történelmi Magyarországot szétdaraboló, a magyar nemzetet több állam fennhatósága alá szorító békediktátumra emlékeztek szerdán az Országzászló-emlékműnél a városi ünnepségen.
Pintér Bence polgármester megemlékezésében többek között úgy fogalmazott, hogy a városvezetőknek ma az a feladatuk, hogy tartalommal töltsék meg az összetartozást. „A mi dolgunk az, hogy ne csak akkor legyen így, amikor az állatokat tizedelő vírus határokat nem ismerve támad, ne csak akkor jussanak eszünkbe néhány tíz kilométerrel arrébb élők, amikor a DAC szurkolóit verik a szlovák rendőrök, ne csak akkor gondoljunk Erdélyre, amikor elárasztja az ár és beszakad a bánya, és ne csak akkor gondoljunk Kárpátaljára, amikor lövik az oroszok. A mi dolgunk, hogy a mindennapokat is megtöltsük az együvé tartozás érzésével. Ehhez közös programokat, együttműködéseket kell szerveznünk, legyen szó sportról, kultúráról, vagy az önkormányzatok közötti egyeztetésekről közös ügyekről. Mert aztán ezeket az együttműködéseket, ha megszilárdulnak, csak akadályozni lehet, de egy tollvonással eltörölni nem.”
A megemlékezés másik szónoka dr. Hájos Zoltán Dunaszerdahely polgármestere volt, aki először a azt a 105 évvel ezelőtti eseményt elevenítette fel, amely megpecsételte a magyar nemzet sorsát. 1920. június 4-én írták alá a Magyar Királyságra ráerőltetett békediktátumot, amellyel a győztes nagyhatalmak, Nagy-Britannia, Franciaország és Olaszország megfosztották Magyarországot területének 72 százalékától, és a lakosságnak a kétharmada a környező államok fennhatósága alá került.
A politikus beszélt arról, hogy ma ebből az eseményből kell erőt meríteni az előttünk álló elvégzendő feladatokhoz. ”Feladatainkhoz, amely nem lehet más, minthogy korszerű, modern otthont teremtsünk gyermekeinknek és unokáinknak, hogy a fiatal generáció ne hagyja el a szülőföldjét azért, hogy idegen országokban próbálja megtalálni a boldogulását, hanem az őseink földjén alapítson családot és tudásával, tehetségével járuljon hozzá közösségünk gyarapodásához.”
Majd dr. Hájos Zoltán arról is szólt, hogy a felvidéki magyarok számára miért különösen fontos ez az emléknap. „Alkalmat ad arra, hogy visszatekintsünk arra a sorsfordító történelmi eseményre, amely következtében nagyszüleinket és dédszüleinket elszakították az anyaországtól. Mi pedig felvidéki magyarként őseink földjén élünk tovább immár más ország állampolgáraiként. Ezen a napon lelkünkben megszűnnek a határok. Egyek vagyunk a nemzettestvéreinkkel a Kárpát-medencében, a Kárpát-medence minden szegletében együtt emlékezünk és együtt éljük meg összetartozásunkat.”
Az ünnepi műsorban közreműködött a Rába Néptáncegyüttes a Csallóközi Néptáncegyüttes, Bíró Eszter versmondó, zenélt Németh Dénes és zenekara.
Az ünnepségén végén a jelenlévők elhelyezték koszorúikat, virágaikat az emlékműnél.
A helyszínen június 18-ig tekinthető meg a Trianon 105 – „Isten és hazaszeretetünk 1000 évig tartotta fenn!” című kiállítás a Rómer múzeum rendezésében.
