Sajnos nincs már igazi tél. Se nagyon hideg, se hó, pedig egy kertnek ilyenkor hidegre és hótakaróra volna szüksége. Az előző csapadékos év, amikor is 840 mm csapadék hullott Győrben, e szeszélyes, sőt enyhének nevezhető telével már most kihívás elé állítja a kertészkedőket.

Pedig a kert még ilyenkor pihen, tart a mélynyugalmi állapot a gyümölcsösben. Ilyenkor az élettevékenységük minimálisra csökken, majdnem leáll, a fák hormonális átalakuláson mennek át, a rügyek felkészülnek a tavaszi kihajtásra.

A hazánkban termesztett gyümölcsfáknak szükségük van a téli hideghatásra ahhoz, hogy tavasszal megfelelően fejlődésnek induljanak.

A kertünk ugyan nyugalmi állapotban van, de nem úgy a kertbarátok: csak azt hiszi, akinek nincs kertje, hogy a kertész télen unatkozik, hiszen ilyenkor is akad bőven tennivaló!

Ha igazi januári hideg van – ami sajnos az utóbbi években nem gyakori -, a tervezgetésé, karbantartásé és a tudás gyarapításáé a főszerep. Ilyenkor kell megtervezni az éves teendőket, fejlesztéseket, a kert átalakítását, bővítését, az esetleges növénycseréket.

A téli hónapokat ki lehet használni meglévő szerszámaink, eszközeink karbantartására vagy a javíthatatlanok pótlására is.

Érdemes papírra vetni, hogy milyen fákat, fajtákat szeretnénk beszerezni, azoknak mik az igényeik, legyen az csapadék vagy talajjal, tájolással szembeni elvárás.

Érdemes mindent előre megtervezni, hiszen nem mindegy, hogy szüretkor milyen magasra kell felmenni, de szempont az is, hogy a fák koronája alatt elférjenek a talajművelő eszközök.

Vegyük figyelembe azt is – ezzel sok bosszúságtól kímélhetjük meg magunkat -, hogy be kell tartani az önkormányzati rendeletben előírt, kerítéstől, szomszédtól való ültetési távolságot.

A téli esték ideálisak önmagunk továbbképzésére. A legtöbb nagyobb városban működik kertbarátkör, ahol szakemberektől vagy gyakorlott kertbarátoktól sok új, értékes és naprakész információt tudhatunk meg és sok kistelepülés is rendez kertészeti témájú előadásokat.

Akad fizikai munka is bőven a kertben. Fagymentes időben már megkezdhetjük a (főleg idősebb) fák törzsének, ágainak tisztítását. Ilyenkor kéregkaparók, erős nyeles kefék használatával eltávolítjuk az elöregedett kéregrészt és a kéreg repedéseiben található áttelelő kártevőket, a károkozók áttelelő képletét, esetleg a taplógombákat is el tudjuk pusztítani.

A munkát úgy végezzük, hogy az ép részeket ne semmisítsük meg, ha ez mégis bekövetkezik, akkor a sérüléseket fasebkezelő anyaggal kenjük be.

E munkával együtt érdemes a gyökérnyaki részekből előtörő sarjhajtásokat is (tőből) eltávolítani, s ugyanezt tegyük a gyökérből előtörő gyökérsarjakkal is.

Szintén fagymentes időben elkezdhetjük az idősebb fák, bokrok metszését. A diót szeptember végén, októberben szabad csak metszeni, amikor kezd leállni a nedvkeringése.

Január végétől már nyugodtan metszhetjük ribizli- és egresbokrainkat vagy törzses fáinkat is. Mindig a három évnél idősebb részeket ifjítsuk meg, ugyanis a fekete ribizli az egyéves, míg a köszméte (egres) és a piros ribiszke a két-három éves vesszőkön hozza a terméseit.

A málna metszését is elvégezhetjük, ha ezt ősszel nem tettük meg, a letermett vesszőket kell tőből eltávolítani.

Az őszibarack metszését hagyjuk a legkésőbbre. Legjobb, ha akkor metszünk, amikor a rügyek már megduzzadtak. Ennek oka, hogy a növény fagyásra érzékeny, és ha már metszést követően éri fagy, kevés termőrész marad épen.

A már nagy méretű és termő körte- és almafák ritkító metszését is megkezdhetjük fagymentes időben. A ritkító metszés lényege itt a koronába befelé növő, egymást keresztező vagy beteg, sérült ágak és vesszők eltávolítása.

Fontos, hogy teljesen tőből, csonkok hagyása nélkül távolítsuk el a vesszőket vagy ágakat! Ne hagyjuk kalapakasztót!

Nagyobb ágak eltávolításánál először 30-40 cm-es csonkot hagyjunk, majd második lépésként ezt tőből távolítsuk el! Így biztos, hogy nem hasad be az ág töve. A naspolya és birs is metszhető már, de csak alakító, koronaritkító metszést kell végeznünk, mert terméseik a vesszők végén képződnek. Ezért ha a vesszőket elkezdenénk visszavágni, akkor pont a virágokat, a termést távolítanánk el róluk. A mogyoró bokrot is érdemes megritkítani, a folyamatosan előtörő sarjakat tőből távolítsuk el. Csak akkor hagyjunk meg néhányat, ha az elöregedett vesszőkből kivágottakat pótolnánk vele. Ezt érdemes megtenni, mert a sűrű bokrok csak a külső részükön teremnek és ott is csak keveset.

Január végén, február elején, fagymentes időben kell megszedni az oltóágakat, amelyeket az oltásig tanácsos a hűtőben, egy fólia zacskóban tárolni. A legjobb egy éves, erőteljes, egészséges hajtást választani. Lehetőleg a fa déli oldaláról szedjük, mert ott a hajtások biztosan beértek. Vigyázzunk, mert a vízhajtások nem jók oltóágnak!

Az átoltáshoz már most előkészíthetjük a koronát: erőteljes visszametszést alkalmazzunk, de úgy, hogy közben a korona formáját tartsuk meg. Természetesen ezt is csak fagymentes időben végezzük.

A korona belsejében lévő felesleges ágakat távolítsuk el. A vastag sebeket, mivel nehezen gyógyulnak, feltétlenül kezeljük le fasebkezelő anyaggal.

Az oltásra szánt ágakat ne metsszük vissza teljesen, hagyjunk még 10-15 cm többletet, hátha az oltásig még fagykár éri a növényünket. Ezt csak márciusban, az oltás előtt vágjuk véglegesre.

Az elöregedett, beteg vagy nemkívánatos gyümölcsfák kivágásával se várjuk meg a tavaszi „dömpingidőt”!

Ha beteg a fa, akkor minden részét érdemes eltávolítani és a legjobb tüzelőnek összevágni. Figyeljünk, hogy a legapróbb gallyakat se hagyjuk a helyszínen, mert ezek megfertőzhetik a többi fát. Ha a kivágott fa helyére másik fát szeretnénk ültetni,  teljes talajcserét kell végeznünk.

Még így sem szabad ugyanazon fajt ugyanarra a helyre ültetni, mert ilyenkor úgynevezett talajuntság lép fel, melynek következtében az új gyümölcsfánk folyamatos tápanyagellátási problémákkal fog küzdeni, s így sem a fa növekedése, sem a termése nem lesz megfelelő.

Ha tavasszal több új gyümölcsfát is szeretnénk ültetni, érdemes már most előkészíteni az ültető gödröt számukra. A fáknak legjobb 1 × 1 m × 80 cm mély gödör, míg a bokrok már az 50 × 50 cm × 50-60 cm mély gödör az ideális. A felső és alsó talajréteget a gödör jobb, illetve bal oldalára rakjuk ki, így ültetéskor a gyökérzet köré a feltalaj, a gödör tetejére pedig az altalaj kerül. Az ültetőgödör alsó részét érett trágyával vagy komposzttal töltsük fel, így a tavaszi vásárlást követően csak a gyors ültetéssel kell foglalkoznunk.

Ha a talaj nincs átfagyva, akkor a gyümölcsöskert tápanyag-utánpótlását is elvégezhetjük. Lehetőleg szervestrágya-félét használjunk.

Műtrágyát a legvégső esetben használjunk, vagy ha a talajvizsgálatot követő tápanyag-utánpótlási terv kifejezetten előírja.

A tápanyagokat ne a fa törzséhez, hanem a fák koronájának csurgójába juttassuk ki és dolgozzuk be a talajba, hiszen itt találhatóak azok a gyökerek, melyek fel tudják venni azokat.

Ha nagy a hó vagy sokáig fagy van és kiskertünk közel található a természethez, megjelennek az erdő, mező állatai (őzek, nyulak). Ellenük a kerítés sem mindig elegendő megoldás. Főleg kis fák telepítését követően érdemes a fák törzsére vadvédő hálót tenni, megakadályozva ezzel az esetleges rágásokat.

Sajnos az utóbbi években jelentősen elszaporodott a mezei pocok, nagy veszélyt jelentve a kis és frissen telepített fáknál. Ellenük a gazdaboltokban kapható számos szer használatával tudunk védekezni, természetesen betartva az előírásokat.

Vadkár ellen – ma már gazdaboltokban kaphatunk olyan vadriasztó festékanyagot, amivel fáinkat bekenve távoltarthatjuk a károsítókat. Ezek felhordására csak egy ecsetre van szükségünk.

Régi, bevált módszer a fák törzsének papírral, vászonnal való takarása, vagy műanyag vadháló rögzítése.

Itt kell megemlíteni az énekesmadarakat is, melyeket, ha most odaszoktatunk a kertbe, akkor egész évben hasznos segítőink lesznek a rovarirtásban. Ha elkezdjük őket etetni, folyamatosan kell gondoskodnunk az utánpótlásról. Ne feledjük, hogy a kismadarak az olajos magvakat szeretik igazán, kenyérrel azonban ne etessük őket, mert az akár a pusztulásukat is okozhatja! A madarak itatásáról sem árt gondoskodni, amikor éppen nem fagy.

Fotó: shutterstock.com/Lia_Russy