Pierre Choderlos de Laclos híres levélregényével, a Veszedelmes viszonyokkal indítja évadát a Győri Nemzeti Színház. A két hajdani szerető, a környezetét virtuóz módon manipuláló Merteuil márkiné és a hírhedt nőfaló Valmont játszmái a filmes és színpadi alkotókat egyaránt megihlették. Most egy különleges crossover színházi játékban nyerhetünk bepillantást a 18. századi francia arisztokrácia intrikától és érzékiségtől átitatott képmutató világába. A hazai ősbemutató Bakos-Kiss Gábor rendezésében tavaly debütált a Művészetek Palotájában, játszották a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon is, Győrött az eredeti főszereplőkkel, Ónodi Eszterrel és Adorjáni Bálinttal láthatjuk az idei évadnyitó előadást szeptember 20-án szombaton.

Az ismert történet a cselszövésről, az intrikákról, a hatalmi harcokról, a vágyak és a szenvedély megéléséről szól látszólag a 18. századból, de igencsak megállja a helyét ma az online társkeresés és szexfüggőség korában is.

A színházi bemutató kapcsán érdemes megemlékezni a kultikus moziról 1988-ból, Stephen Frears rendezésében Glenn Close és John Malkovich parádés kettőse, Michelle Pfeiffer, Uma Thurman és Keanu Reeves alakítása mindannyiunk emlékezetében él, a top 10-es alkotást a magyar televízió folyamatosan műsorára tűzi.

A győri nyitó előadás azonban egy összművészeti bravúrt hajt végre, amiben két valós művész világát, mesterműveit elegyíti. Pierre Choderlos de Laclos ugyanis kortársa volt Wolfgang Amadeus Mozartnak, zeneileg tehát adott a klasszika korszaka, a zseni gyönyörűséges és ismert operáinak részleteit, szimfóniáinak tételeit a budapesti ősbemutatón a Budafoki Dohnányi Zenekar Hollerung Gábor vezényletével játszotta, a társulat igazgatója visszatérő karmestere lesz a győri előadásnak is.

„Az izgalmas történettel kapunk egy „Best of Mozart” válogatást is. A legismertebb művek mellett kuriózumok is vannak benne, így ebben a formában de Laclos és Mozart életművét még nem reflektáltatták egymásra. Létrejött egy olyan összművészeti darab, ahol az opera, a klasszikus zene, a prózai színház és a táncművészet komplex módon jelenik meg a színpadon” – hangsúlyozta a darab rendezője, Bakos-Kiss Gábor színházigazgató.

Érzésekről azonban szó nem volt. Látszólag habkönnyű, végül is kegyetlen tervvel áll elő Merteuil márkiné, hogy cserébe egykori szeretőjének, Valmont vágyának eleget tegyen. Egy bizonyos pontig a képmutatás mesternője magabiztosan mozgatja a szálakat. Ónodi Eszter első győri alakításában egy női Don Giovanni történet bontakozik, a második felvonásban meg is kapjuk a választ lelkének megkeményedésére. Merteuil márkiné Valmont-tal kötött paktuma hatalmi párbajjá kerekedik, a kontrollmániás főszereplő ugyanis megérzi, hogy barátját a frivol játék megváltoztatja, azonban a szerelem nem képezheti részét világuknak, ezért bosszút áll. „Ennek a nőnek az életét valóban az mozgatja, hogyan tud tönkretenni másokat, azok szenvedésén kielégülést nyerni. Semmiképpen sem pozitív karakter, de nagyon jó játszani. Technikás szerep, rengeteg színt kell benne felfesteni, és itt van hozzá mankónak Mozart zenéje, aminek néha ellene megyünk, néha viszont teljes mértékben összhangban vagyunk vele” – fogalmazott a Jászai Mari-díjas színművész.

A két feketeöves intrikus és hazudozó mosolyogva gázol át mindenkin, hogy elérje célját. Az Adorjáni Bálint alakította Valmont otthonosan mozog ebben a történetben mindaddig, amíg szerelmes nem lesz Madame de Tourvel-be, akit Szina Kinga játszik, de hogy saját egóját, a francia szalonokat behálózó hírnevét megőrizze, kegyetlenül félredobja ezt a kínálkozó, lehetőséget, a vágyott feloldozást. „A zenés előadásban a játékos, könnyed Mozart-művektől eljutunk a Don Giovanniig és a Requiemig, így lesz a mi történetünk is egyre érzelmesebb, drámaibb. Borul minden, a vicomte szerelmes lesz, elöntik az őszinte, valódi érzelmek. Nagyon izgalmas a darab kapcsán, hogy bár egy régi, rizsporos világról beszélünk, de ez ma ugyanúgy aktuális. Az örök kérdés, hogy saját vágyaink beteljesítése érdekében milyen áldozatokat vagyunk képesek meghozni, és megéri-e mindenkin átgázolnunk ezért?” – teszi fel a kérdést Adorjáni Bálint.

Az első győri nagyszínpadi bemutató, a Veszedelmes viszonyokban a színészi játékon túl a klasszikus zene és tánc ugyanúgy főszereplője az előadásnak. A nyitó produkció zenei vezetője Silló István, közreműködik a színház énekkara, zenekara és tánckara. Bozsik Ivette koreográfiáját Bujdosó Anna alkalmazta színpadra. A lenyűgöző látványért és korhű jelmezekért Árva Nóra a felelős.