Hirdetés
Beszélgetés a Győri Nemzeti Színház új igazgatójával, Bakos-Kiss Gáborral

A jelen és a jövő színháza

Fotó: Marcali Gábor
Farkas Mónika
2021.07.05. 20:37

Július 1-jével lépett a Győri Nemzeti Színház élére Bakos-Kiss Gábor, akit korábban a szakmai bizottság egyhangúlag támogatott. A csütörtökön ünnepélyesen bemutatott új évad előadásai a hősökről szólnak, reagálva az elmúlt másfél év kihívásaira. Most az előadóművészeken a sor, hogy tegyenek azokért, akik az elmúlt időszakban minket, hétköznapi embereket szolgálták. A teátrum bemutatóival az igényes szórakoztatás és a közös gondolkodás mellett tesz hitet, a letisztultság és az elegancia jegyében.

Hirdetés

Gratulálunk a kinevezéséhez! Hogy érzi magát nálunk, milyen az íze, zamata a városnak?

Egészen hangulatos és esszenciális. Hál’ istennek most már ott tartunk, hogy látjuk a pandémia végét. Örömteli, hogy július 1-jével bemutattuk új évadunkat, szeptemberben pedig megnyitja kapuit a Győri Nemzeti Színház. Elkezdjük pótolni az elmaradt bérletes előadásokat. A közönséget biztatom, hogy vegye fel velünk a kapcsolatot, szeretnénk nekik meghálálni, hogy kitartottak mellettünk az elmúlt másfél évben. Hűséges bérleteseink bizalmát egy-egy ajándék előadással szeretnénk megköszönni a Győri Balett társulatával együtt. Büszkén mondhatom, hogy nézőinket egy különleges, izgalmas évaddal kínáljuk meg ősztől.

Hirdetés

A jelen és a jövő színháza – ez az új évad mottója, és ez a címe győztes igazgatói pályázatának is. Melyek a legfontosabb alapvetései? 

A pályázatom bizonyos szempontból számvetés is. Nagyon izgat az a kérdés, hol tart ma az a színházi eszmény, amit jómagam is képviselek. A pályázatom címe az élet kihívásaihoz igazodik. Megéltünk egy világjárványt, melyről még mindig nem tudjuk, véget ért-e, a színháznak ezekre a változásokra is jól kell reagálnia. A legfontosabb, hogy aktív maradjon a kapcsolatunk a közönséggel, nem állhat meg az élet.

Van-e B terve arra nézve, ha ősztől ismét felüti fejét a járvány?

A pályázat egy teljes fejezete foglalkozik ezzel a kérdéssel, hogyan lehet színházat csinálni akkor is, ha megint be kell zárni az épületet. Értelemszerűen az elmúlt másfél évben is számtalan jó megoldás született erre nézve, kreatív szemlélettel lehet és kell hozzáállni az adódó helyzethez. Természetesen van B terv, de bízzunk benne, hogy nem lesz rá szükség.

Fotó: Marcali Gábor

Nézzük akkor az A tervet, milyennek álmodta meg igazgatásával a Győri Nemzeti Színházat?

Elsősorban magas szintű művészi tartalommal kell megtölteni azt a kulturális intézményt, melytől valószínűleg jó pár év múlva el kell köszönnünk. Köztes állapot, hiszen ide is még gondolatisággal tartozunk, majd pedig ugyanezzel az alázattal és tisztelettel kell fordulnunk az új játszóhely felé is. Az, hogy mikor és mi történik majd a régi épülettel, nem az én tisztem bejelenteni, azt viszont mindannyian tudjuk, hogy a város egy olyan új kulturális negyedet álmodott meg, melynek szívcsakrái a győri kulturális intézmények.

A Győri Nemzeti Színház július 1-jével hivatalosan is bemutatta új évadát, és mint írja köszöntőjében, előadásaik a hősökről szólnak majd, reagálva az elmúlt másfél év kihívásaira.

A teátrum főbejáratának homlokzatára felkerült egy Peter Brook-idézet ,,A színház mindenekelőtt az élet” kezdettel. Erre a gondolatiságra fűzzük fel az új bemutatóinkat. Egy étlapot nyújtunk át a közönségnek, a menüsor formailag ugyanaz, mint amit idáig megszokott, de értelemszerűen mások a séfek, az ételek fűszerezése is változik majd. Az előadásokat továbbra is a nagyszínpadon és a Kisfaludy Teremben játsszuk, illetve folytatjuk a Vill-Korr Sulibérletet Gasztonyi László nagylelkű támogatásának köszönhetően. A bérletes előadások pótlása után az első nagyszínpadi produkciónk Goldoni Mirandolinája lesz, Mózes Anitával a címszerepben, a darab szeptember 25-én debütál. Az új évad a  hősökről szól, áthozzuk az elmúlt évadból Erkel Ferenc operáját, a Bánk bánt, karácsony előtt tűzzük műsorra a Puskás című musicalt győri színészekkel, élő zenekari változatban.  Bemutatóinkkal az életigenlésre bólintunk rá, arra, hogy élni igenis jó, és a színház meghatározó alkotóeleme életünknek.

Milyen jelzőkkel írná körbe a megújuló Győri Nemzeti Színházat?  

Szeretnénk egy elegáns, patinás nyelven megszólítani a közönséget, előadásainkkal egyszerre szórakoztatni és gondolkodtatni. A nemzeti státusszal bíró vidéki teátrumok népszínházak, a  mai napig ez a legjobb műfaji meghatározása annak a  metodikának, hogyan lehet a műfajokat egymás mellé helyezni, és hogyan tud mindenkit megszólítani a fiataloktól a szépkorúakig, az ifjúságon keresztül a családokig. Ha már van egy olyan operaelőadás, mint a Bán bán, akkor azt szeretnénk, hogy ez a külföldieknek is érdekes legyen. Ha szórakoztatni szeretnénk, akkor arra az ország első számú musicalszerzőjét és rendezőjét, Szente Vajkot kérjük fel. Célunk, hogy nemzetközi színtű előadások jöjjenek létre, ezért is rendezi első nagyszínpadi bemutatónkat Vladimir Anton.

Fotó: Marcali Gábor

A közös együttgondolkodás mentén a színházon belül egy művészeti tanácsot hozott létre, kik a tagjai?

A művészeti tanácsot jeles győri művészek alkotják: a Kossuth-díjas Bede-Fazekas Csaba operaénekes és színész, Silló István zeneigazgató és Nagy Balázs kollégám, illetve Zakariás Zalán művészeti vezető és felesége, Bereczki Ágota dramaturg, akik Sepsziszentgyörgyről költöznek ide Győrbe. Velekei Lászlót, a Győri Balett igazgatóját is arra kértem, vegyen részt a művészeti tanács munkájában, mert ez egy hajó, és mindannyiunk közös érdeke, hogy azt egy irányba evezzük. Az a célunk, hogy a létező legjobb színház legyen a győri.

Rendezőként is bemutatkozik a társulat élén. A filmet jól ismerjük, a két házaspár története a színpadon kel életre, Yasmina Raze Az öldöklés istene című darabjában.

Nagy kedvencem a magyar származású francia írónő, akinek harmadik darabját rendezem. Nem titkolt szándékom, hogy szeretném őt Győrbe meghívni, izgalmas dolog lenne ilyen értelemben is megpezsdíteni a város kulturális életét. Nagyon klappol a szereposztás is, a darabot Szina Kingával, Sárközi Józseffel, Agócs Judittal és Ungvári Istvánnal október 2-ától tűzzük műsorra.

Milyen állapotban van a társulat, milyen energiával, lelkülettel vág neki az új évadnak?

A társulat elsősorban alkotni szeretne, az elmúlt hetekben három darabunknak már megtartottuk az olvasópróbáját. Győrt is köszöntjük királlyi várossá válásának 750. évfordulóján. A Győr+ Médiával együttműködve született meg az ,,Itt járok köztetek” című minisorozatunk, melyben hat győri híresség, történelmi személy életútját idézzük meg. Az első részt július 7-én vetíti a Győr+ TV. Gőzerővel készülünk tehát a következő évadra, a társulat olyan, mint a versenylovak, akik alig várják, hogy eldördüljön a startpisztoly.

A beszélgetést videós formában is rögzítette a Győr+ TV stábja, itt tekinthető meg:

Névjegy
Bakos-Kiss Gábor (Nyíregyháza, 1981. augusztus 1.) Jászai Mari- díjas magyar színész, rendező, jogász. 2021. július 1-jétől a Győri Nemzeti Színház igazgatója. Szülővárosában, a Krúdy Gyula Gimnázium matematika tagozatán érettségizett, majd a Miskolci Egyetem jogi karán szerzett diplomát. 2005–2009 között a Színház- és Filmművészeti Egyetem hallgatója zenés színész szakon, Huszti Péter és Kerényi Imre osztályában. 2011-től a debreceni Csokonai Színház, 2014-től a Nemzeti Színház tagja, a színészet mellett rendez is.  2019 februárjától 2020 márciusáig a Váci Dunakanyar Színház művészeti vezetője, majd a Zenthe Ferenc Színház művészeti tanácsadója lett, később ügyvezető igazgatóként működött a budai Karinthy Színház élén. 2021. július 1-jétől a Győri Nemzeti Színház igazgatója.
Kapcsolódó témák: #Győri Nemzeti Színház | #Kultúra |
likeold
a fb oldalunkat