A közelmúltban Győr Oktatásügyéért díjjal tüntették ki Csatóné Zsámbéky Ildikót, a Révai Miklós Gimnázium és Kollégium főigazgató-helyettesét.

Csatóné Zsámbéky Ildikó Szombathelyen született. Édesapja orvos volt, édesanyja a nagycsaládot tartotta össze. A kémiát már az általános iskolásban megszerette, nyolcadikosként bejutott az országos verseny döntőjébe. Biztos volt benne, hogy felnőttként ezzel akar foglalkozni, de a vegyész és a pedagógus pálya között sokáig nem tudott dönteni. Éppúgy vonzotta a kutatás, mint a tudásátadás vágya. Az utóbbi végül erősebbnek bizonyult, elvégezte az ELTE kémia-fizika szakát és tanár lett. Választását egyetlen pillanatra sem bánta meg.

Szívesen visszatért volna Szombathelyre, de az élet másként alakult. Villamosmérnök férje Győrben kapott állást, Ildikó pedig követte párját. A Révai gimnáziumban megüresedett egy hely, ahová 1986 tavaszán azonnal fel is vették. Tizenöt évvel később az intézmény igazgatóhelyettesévé nevezték ki.

„Már az első pillanatokban azt éreztem, ott vagyok, ahol mindig is szerettem volna lenni. Az idősebb kollégák barátságosan fogadtak, megbíztak bennem. Ha tanácsot adtak, nem kioktatóan, hanem jóindulatúan tették. Rengeteget tanultam tőlük. A tantestület igazi közösséget alkotott, s ez ma sincs másképp.”

Egymás után sorolja a programokat, a nőnap mintájára megtartott férfinapot, a tanári bálokat, a pedagógusokból álló kosárlabdacsapat edzéseit, a kirándulásokat. Úgy véli, ezeknek is köszönhető a Révaira jellemző jó légkör, s talán az sem véletlen, hogy a gyerekek is szeretnek iskolába járni.

Azt mondja, a kémia összetett tantárgy, a logikus gondolkodás, a jó memória éppúgy szükséges az elsajátításához, mint a gyakorlati érzék és a szorgalmas tanulás. Szakmai küldetésének érzi a tehetséggondozást. Több diákja kiemelkedő eredményekkel büszkélkedhet. Az idei Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny kémia döntőjében négy tanítványa szerepelt, a sikeres felkészítésért Ildikót külön is díjazták Budapesten.

„Hálás szakma a miénk, hiszen ennyi visszajelzést a pozitív munkáról, máshol nem lehet kapni. S ez sokat lendít az emberen. A gyerekek megérzik az őszinteséget. Ha látják, hogy a tanár tényleg értük van; azért, hogy nekik minél többet megtanítson, akkor rengeteg szeretet kap vissza. Ez pedig erőt ad ahhoz, hogy a következő évet is ugyanolyan lelkesedéssel csinálja. Az is igaz, hogy megváltoztak a gyerekek. Ez korunk hozadéka, amihez alkalmazkodnunk kell. Annyi információt kapnak, ami ellen az agy védekezik, a memóriájuk gyengül. Ezért sokkal többet kell ismételni, a követelményrendszert pedig kissé egyszerűbbé tenni számukra. Ugyanakkor minden tantárgyban meg lehet találni azokat a pontokat, mely a mai világhoz kicsit közelebb hozza.”

Csatóné Zsámbéky Ildikó nagyobbik fia gazdasági matematikát tanult és kutatóként dolgozik, a kisebbik mérnök lett. Sok örömet hozott életébe két kislány unokája, ráadásul egyikük a kémia iránt is érdeklődik.