Győr amerikai bombázásának 80. évfordulójára emlékeztek a Matthias Corvinus Collegium Győri Képzési Központjában péntek este. A szövetséges légierő által elkövetett háborús bűnökről, az 1944. április 13-án történt légicsapás hatásairól beszélgetett dr. Gali Máté kutatótanár, az MCC-Rubicon Történettudományi Műhelyétől, Rosta S. Csaba építészmérnök, a RAS Design Kft. ügyvezetője és Nagy Róbert helytörténész, a gyarmati Kossuth Lajos Általános Iskola igazgatója.
A 80 éve történt támadások elsődleges stratégiai célja a Győrött található, repülőgép gyártással kapcsolatos üzemek megsemmisítése volt – a Rába-parti város számított ugyanis a katonai
repülőgépgyártás hazai központjának. Az amerikai légierő 15. Légi Hadserege 1944. április
13-án támadta első alkalommal Győr városát, majd az év során további bombázások történtek.
A várost nyolc nagy erejű amerikai légitámadás érte, de a környéken, sőt az egész
vármegyében is magas volt a berepülésekkel kapcsolatos események száma. A támadások
több mint 700 polgári áldozatot követeltek. A légicsapások közül az első, április 13-i támadás
oltotta ki a legtöbb, 322 életet.
Dr. Fekete Dávid, az MCC Győri Központjának képviseletvezetője kiemelte, hogy hétről hétre fontosnak tartják, hogy győri témákról, történésekről is szó essen, hiszen a fiataloknak szeretnének minél többet átadni ezekből is. “A 80 évvel ezelőtti győri bombázások áldozatairól ezen a hétvégén emlékezünk meg városszerte. Örömmel csatlakoztunk ehhez a rendezvénysorozathoz, hiszen azt gondoljuk, hogy ez egy olyan fordulópont volt a város életében, ami a XX. században nagy jelentőséggel bírt, és talán mutatja azt is, hogy Győr városa mint ipari központ nagyon sérülékeny volt ebben az időszakban. Azt gondolom, hogy nekünk győrieknek kötelességünk emlékezni azokra az áldozatokra, akik a munkájukkal, tudásukkal, szorgalmukkal szolgálták ezt a várost és természetesen fejet kell hajtanunk az ő emlékük előtt” – fejtette ki a Győr+ Médiának.
Nagy Róbert helytörténész, az MCC-Rubicon Történettudományi Műhelyétől, elmondta, hogy sokat foglalkozott nem csak Győr történetével ebben az időszakban, hanem a környező településekével is. “Általában mindig Magyarország német megszállásához kötik az első légitámadást, de adatok vannak arról a levéltárban, és erről a mosonmagyaróváriak tudnának mesélni, hogy már a német megszállás előtt két nappal is bombázták Hegyeshalmot és környékét. Rengeteg olyan érdekesség is van, amik a szülőfalumhoz, Gyarmathoz köthetőek, hiszen többek között itt zuhant le egy amerikai bombázó, amit éppen Győrt fölött lőttek le, így ezekről a vidéki hatásokról is fontos beszélni” – hangsúlyozta a szakember.
Dr. Gali Máté kutatótanár kiemelte, hogy már évekkel a győri előtt számos bombázás volt Magyarországon. 1941-ben többek között a jugoszlávok is bombázták az országot, 1942-ben pedig már a szovjet gépek bombázták Budapestet. “Magyarország a németek számára felvonulási és utánpótlás szállítási terület volt, hiszen a főváros volt a legnagyobb vasúti csomópont, ahol hadianyagot tudtak szállítani, Győrben repülőgépgyár volt, vagongyár volt, így a szövetségesek Győrt is bombázták, és az utánpótlások szempontjából fontos területeket, így a zalai olajmezőt is.”
Rosta S. Csaba építész, a RAS Design Kft. ügyvezetője elmondta, hogy a révfalusiak élete is gyökeresen megváltozott a bombázások következtében. Dániel Gyula, az egyik túlélő osztotta meg történetét az építésszel, aki nem ment be a torkos kerti bunkerbe – ahol számos ember vesztette életét – hanem gyermekként, akkor még nem értette, mi történik, szinte csodálta a pusztítást. “Örök lenyomatot hagyott benne, amit ott látott, és gyermekkori barátai emlékére, akik áldozatokká váltak, hoztuk létre az emlékezés parkját, a Kőváros, Kőemberek Egyesülettel, amelyet a város és civil adakozók segítségével közparkká nyilvánítottunk még 1997-ben. Ezt a parkot terveztem én” – mesélte az építész, aki úgy fogalmazott, hogy minden év április 13-án ez a park az emlékezés és a főhajtás színtere, az összes többi napon pedig egy zöld oázis az időseknek és a fiataloknak.
Az előadáson a résztvevők kérdezhettek is, a programok pedig tovább folytatódnak, jövő héten a klímaváltozásé lesz a főszerep az MCC-ben.
Galéria: Marcali Gábor