„Mesedarabot alkotni olyan, mint egy szép álom, melyben minden teljesül és boldog vagy” – mondja interjúnkban Velekei László, A vaskakas című darab koreográfusa. A Győri Balett táncművészei ugyanis egy olyan különleges táncjátékra készülnek, mellyel városunk szimbólumának legendáját mutatják be május 14-én Kszel Attila dramaturggal.
Nem ez az első közös munkájuk Kszel Attilával, legutóbb Óz történetét, a Forgószél, avagy a képzelet csodáját mutatták be egyedi nézőpontból. Mire számíthatunk a győri legenda kapcsán?
Mindketten lokálpatrióták vagyunk, olyan legendát szerettünk volna bemutatni, amivel kifejezetten a győriekhez is tudunk szólni, illetve a város hírnevét is vihetjük országszerte, és a határon túlra is. Attila dramaturgiája nagyon tetszik, mert megmutatja, hogy harcoljunk az érzelmeinkért, álljunk ki az igazunkért és ne felejtsük el, mindenki alakíthatja a világot, mindig is „kisemberek” indították el a változásokat. Azok a gyerekek, akikben megmarad ez a hit, boldogabb és teljesebb életet tudnak élni.
Attila pedig azt mondta a Győr+ Televíziónak, hogy az ön táncbeszéde nem csak érthető, hanem gördülő szépséget, harmóniát hordoz klasszikus megfogalmazásban.
Fontosnak tartom, hogy egyfajta szakmaiságot tudjak teremteni, ami sosem lehet öncélú, mindig érzelmet vagy gondolatiságot kell kifejeznie a mozdulatoknak. Remélem, hogy családokat is meg tudunk szólítani, és mindenki meg fogja kapni azt a mondanivalót, érzelmeket, mozgást, amivel fel tud töltekezni.
Mennyiben más úgy dolgozni, hogy gyerekeknek is készül a darab?
A kicsik érzékenyebbek. Próbálok ilyenkor gyerek lenni, figyelem, hogy a tánc miként rezonál rám. Van két unokaöcsém és egy unkahúgom, mindig rájuk gondolok, amikor készítem a darabot. A legkisebbekhez, a négy év körüliekhez egyébként a vaskakas fog szólni, elmondja néha, hogy mi történik, mi következik, hogy az ő érdeklődésüket is fel tudjuk kelteni. A táncunkkal és a cselekménnyel a kicsit idősebb korosztályt, az érzelmi világgal, a gondolatisággal pedig a felnőtteket is megérintjük.
Érkeznek osztályok is az előadásokra. Egy gyereksereg mennyire fogékony a balettra?
Hatalmas felelősség van rajtunk, akik eljöttek a Forgószélre, életük első balettelőadását látták, és ez meghatározó lehet az életükben. Nagyon pozitívak a visszajelzések, volt olyan osztály, ahol karácsonyra azt kérték a gyerekek, hadd jöhessenek el még egyszer. Nehéz megfogni, vajon mi az a kor, amikor hatással tudunk lenni a gyerekekre, de nekünk sosem szabad feladni, abszolút hinni kell abban, hogy mindenkihez eljut a művészetünk előbb vagy utóbb. Ezért is kell nagyon jónak lennünk.
Milyen zenét választott a történethez?
Jelenleg legjobban a különböző filmzenék inspirálnak. Számomra a zene határozza meg, hogy mit fogok a színpadon látni. Ha ezer zenét kell meghallgatnom, akkor annyit hallgatok meg, s egyszer csak megelevenedik előttem a cselekmény. Szakmailag kihívás a táncosoknak A vaskakas, imádok velük dolgozni, lenyűgöznek, az egész próbafolyamat során mámorban úszok. Mesedarabot alkotni olyan, mint egy szép álom, melyben minden teljesül és boldog vagy. Semmi realitás, minden működik: győz a jó, az érzelmek és egy ember, Bajusz Ferkó kiűzi a törököket Győrből. Amikor hiszünk, merünk, akkor minden csodálatos lesz…
Zoljánszky Alexandra
Fotó: O. Jakócs Péter