Robottal a vírusok ellen: egy magyar bencés diák naplója a nagyvilágból
A győri bencés gimnázium épületébe lépve döbbenten kérdezi dr. Lőrincz Balázs Bendegúz nemzetközi hírű fej-és nyaksebész – Mit keresnek itt a lányok? Az egykori bencés diák meglepve veszi tudomásul, ma már több lány jár a bencésekhez, mint fiú. Érdekes, de valószínűleg, ha most lennék tinédzser, én is örülnék, hogy lányokkal járhatok egy osztályba – mondja aztán nevetve, amíg felérünk a díszterembe.
A Hamburgi Egyetem tanára Robotokkal a vírusok ellen címmel tartott előadást csütörtökön a Bencés Diákok Győri Egyesületének meghívásának eleget téve a Széchenyi téri intézményben. Elöljáróban leszögezte, a családjára, négy gyermekére a legbüszkébb, habár 43 éves korára sok mindent elért. 1974-ben született Budapesten, a Pannonhalmi Bencés Gimnázium és a Pécsi Orvostudományi Egyetem elvégzése után először Budapesten, majd a norvégiai Bergen egyetemi klinikáján dolgozott fül-orr-gégészként. Két évre Ausztráliába költözött, ahol tovább képezte magát onkológiai és rekonstrukciós-plasztikai fej-nyaksebésszé. A Hamburgi Egyetem habilitált tanára, a hamburgi Asklepios Klinik Altona vezető főorvosa, a Pécsi Tudományegyetem címzetes egyetemi tanára. Nemzetközi hírű fej-nyaksebész, a fej-nyaki robotsebészet Európára akkreditált oktatója. Belgyógyász feleségével és négy gyermekükkel 2011 óta élnek Hamburgban.
A professzor szívesen emlékszik a bencéseknél eltöltött évekre, kamatoztatni elsősorban a latin és német tudásának megalapozását tudta, a két nyelv mellett ma már beszél angolul, norvégul, spanyolul is. A bencés szellemiséget is megőrizte, templomba jár a családjával, most éppen a protestáns Hamburgban egy katolikus templom mellett laknak, a gyerekei pedig a jezsuita plébániára járnak hittant tanulni, de ez nincs messze a bencésektől – meséli mosolyogva.
A diákoknak beszélt az orvosi hivatás szépségeiről, arról, hogy szerinte azért érdemes orvosnak lenni, mert a kezeléssel, a műtéttel jobbá teheti a beteg életét, és nem kizárólag a betegét, hanem egyben annak a családjáét is. Nem titkolta, ő azért hagyta el Magyarországot, mert kezdő sebészként nem kapott elég lehetőséget a műtétekre és a hálapénz intézményével sem értett egyet. De mint mondja, semmi sem elképzelhetetlen, lehet, hogy egyszer visszatér. Jelenleg részlegvezető főorvos, de szeretne egy teljes klinikát vezetni, és iskolát is alapítana.
Munkája részleteibe is beavatta a hallgatóságot, a robot, amellyel dolgozik nem az orvos helyett műt, és nem is egy számítógépes program. Egy telemanipulátor, amit a sebész irányít, gyakorlatilag a kezét meghosszabbító, levékonyító, kicsinyítő műszer, amellyel szájon át lehet eltávolítani a tumort, a rákos sejteket. A szájüreg, szájgarat, algarat, és a gége műtéteknél használható, elsősorban azokban az esetekben, amikor olyan helyen van a daganat, amit esetleg csak az állkapocs szétfűrészelésével lehetne elérni, eltávolítani. Németországban száz robot van, ebből négy Hamburgban, ezek közül az egyikkel a magyar orvos operál. Hazánkban még nincs ilyen műszer, talán azért, mert 2 millió euró az ára, egy-egy műtét pedig másfél millió forintba kerül. Nem elképzelhetetlen azonban, hogy hamarosan Magyarországra is telepítenek ilyen gépet – mondja.
Az egyetemi tanár nyíltan beszélt arról is a fiataloknak, hogy ezeket a daganatokat vírusok is okozhatják, mint például a HPV vírus. Bizonyítást nyert ugyanis, hogy a HPV főként orális szex útján terjed. Ez a vírus elsősorban a méhnyakrákért felelős, de a szájba kerülve torok- és gégerákot is okozhat. A garatrák a férfiak körében gyakoribb, mint a nőknél. Jelenleg a legtöbb európai országban a 12-13 éves lányok kapnak HPV-elleni védőoltást, a fiúk védelme azonban nem biztosított.
És hogy teljes legyen a kép a sokoldalú professzorról, eláruljuk, ő fordította magyarra Erlend Loe Doppler trilógiáját. Azt mondja, amikor Norvégiába költözött hamar megtanulta a szakmai nyelvet, négy hónap után egyedül ügyelt, ő azonban szeretett volna jobban beilleszkedni az ottani közösségbe, ezért kortárs irodalmat kezdett olvasni. Kezébe került Erlend Leo regénye és úgy megtetszett neki, hogy eldöntötte, magyarra fordítja. A mára kultkönyvvé vált első kötet harmadik kiadása is megjelent, annak hangoskönyv-változatával együtt, Rudolf Péter előadásában. Lőrincz Balázs Bendegúz megsúgta, éppen a győri előadás előtt írt alá szerződést egy újabb fordításra, Erlend Leo legújabb könyvének magyar címe a Leltár lesz.
Földvári Gabriella
Fotó: Marcali Gábor