Pinnyéd, az egykori halászfalu

Győr+
2019.02.21. 16:17

Pynnyednek, Fischerdorfnak is nevezték egykoron a ma már közel 70 éve Győrhöz tartozó Pinnyéd települést. A városrészről Biczó Zalán, a Széchenyi István Egyetem könyvtárosa tartott vetített képes előadást az Életünk utcái, terei című helytörténeti előadás-sorozatban a Kisfaludy Károly könyvtárban.

Az előadáson megtudhattuk, hogy az első írásos emlék, az 1494. évi királyi számadáskönyv szerint Pynnyednek írták a település nevét és a győri püspök tulajdona volt. Egy 1874-es forrás szerint pedig a falu a Tóközben a Rábca folyó bal partján fekszik, valószínűleg a győri püspökség halász-szolgái lakták, innen nyerte Fischerdorf német nevét. Talaja vizenyős volt, így nem volt temetője, „mert alig pár lábnyira ásnak, a víz felfakad, s kénytelenek a Rábca nyugati felén a győri határban tartani a temetőt.”

Pinnyéd, Erdész u. 1989-ben (Régi Győr)


Az 1590. szeptember 6-án tartott megyei közgyűlésen már mint falut említették, ekkor szabadalmas malombirtokosok lakták, a taxás faluk között tartották nyilván. Ugyanebben az évben Miksa herceg német hadai elpusztították a települést, amit azonban hamar újjáépítettek. 1594-ben Győr ostroma alatt ismét császári hadakat szállásoltak el a faluban, a keresztény seregek vagy az őket üldöző törökök felgyújtották a települést.

1608. augusztus 23-án közgyűlés hirdette ki a káptalan bizonyságlevelét, mely igazolja, miszerint Gregoriancz Pál győri püspök Pinnyéd számára királyilag megerősített kiváltságlevelet adott. A török hódoltságot követően kertészek és mesteremberek népesítették be. Mivel körülményes volt a megközelíthetősége, ez biztosította a település számára az önállóságot.

Új sor, Jézus Szíve templom


Az előadáson kiderült, a pinnyédi kápolna Zalka János püspök bőkezűségéből, Schlichter Lajos tervei szerint épülhetett meg 1899-ben. Az építés évében azonban az árvíz miatt nem lehetett felszentelni, így a kápolna megáldását 1900. június 24-én tartották. A kereszt szentelésére pedig 1907. október 20-án került sor, melyet Bedy Vince kanonok áldott meg.

Pinnyéd község a Minisztertanács határozata alapján 1950. szeptember 1-jén lett Győr város része.

Biczó Zalán beszélt többek mellett a Szúnyog-sziget történetéről is, arról, hogy a szigetet 1935-ben vette meg Hajnal Kolos a püspökségtől, majd halála után, 1962-től felparcellázták a szigetet és a városi emberek üdülőtelepévé vált. Szóba kerültek a pinnyédi helynevek és utcák elnevezései is, megemlékeztek a Pinnyéden szolgáló papokról, káplánokról, a gyógyító körorvosokról, például dr. Gárdos Andorról, dr. Halmi Dénesről és dr. Vidor Adolfról.

Győr-Pinnyéd története és hitélete címmel Biczó Zalán és Zsebedics József kutatásai könyv formájában már kilenc évvel ezelőtt napvilágot láttak. A könyvben az archív fotók mellett a művészi, természeti fotókat dr. Tolnay Imre készítette.

Földvári Gabriella

Illusztráció: Biczó Zalán