A fejlesztések hosszú távon szolgálják a várost
A negyvenmilliárdos főösszegű költségvetésről, a város fejlesztéséről, a gazdasági környezet még vonzóbbá tételéről és a Győr előtt nyíló pályázati lehetőségekről beszélgettünk Fekete Dávid pénzügyekért felelős alpolgármesterrel…
„A városi büdzsé legfőbb jellemzője ugyanaz, mint a korábbi években, vagyis a stabilitás mellett a fejlesztésre helyezi a hangsúlyt.” – kezdte az alpolgármester, akinek a felügyelete alatt ez a negyedik elkészült költségvetés. Kiemelte, a bevételek jelentős részét a vállalkotásoktól befolyó adók teszik ki, amelyből a legnagyobb tétel az iparűzési adó. Az adónemből tervezett bevétel közel 19 milliárd forint, vagyis a győri vállalkozások nagymértékben hozzájárulnak a város gazdálkodásához. „Ez nagy lehetőség, de egyben óriási felelősség is a számunkra, hiszen olyan fejlesztéseket kell végrehajtanunk, amelyek hosszú távon biztosítják Győr fejlődését, bővítik az itt élők lehetőségeit, és egyben a gazdaság számára is még vonzóbb környezetet teremt. Vállalkozásokat segítő intézkedéseket minden évben teszünk, az idei büdzsében például 450 millió forint szerepel az iparvágány továbbépítésére, vagyis a gazdasági infrastruktúra fejlesztésére.”
Fekete Dávid leszögezte, a költségvetés mintegy felét az intézményfenntartásra fordítják, mert az önkormányzat Győr intézményhálózatát magas színvonalon kívánja működtetni. „A másik jelentős részt a beruházások teszik ki, a főösszeg minden negyedik forintját fejlesztésre fordítjuk.” Az Európai Ifjúsági Olimpiai Fesztivállal kapcsolatban olyan infrastrukturális fejlesztések történnek, amelyek a közlekedésünket hálózati szinten érintik. Ilyen a Szövetség utca átépítése, vagy a Radnóti utca kikötése az 1-es útra. Bár nem része a városi költségvetésnek, jelentős fejlesztés a Radnóti úti sporttelep építése is, amelyre az állam az idén 3,2 milliárd forintot biztosít. „Visszatérve az úthálózatunkra, fontos megemlíteni, hogy a győri Útkezelő Szervezet saját költségvetése megközelíti az ötmilliárd forintot, amiből milliárdos nagyságrendben fordít az utak, járdák felújítására, a csapadékvíz-elvezetési rendszerek kiépítésére. Ezek a beruházások minden városrészben segítik a győrieket.”
„Az idei évre tervezett fejlesztések nagy része már többször is elhangzott – vegyük akár a Bécsi kapu tér és a környező kis utcák felújítását, az Audi Aréna mögötti út kikötését a Kandó Kálmán útra, a Vonal út befejezését, vagy épp a Kossuth utca felújításának folytatását – amelyek mellett kiemelnék egy-két olyan tételt, ami kevesebb publicitást kapott. Komoly összegeket fordítunk a közterületek felújítására, az uniós projektből megszépült vízpartjaink sétány jellegét pihenőpadokkal, hulladékgyűjtőkkel erősítjük, és a Hittudományi Főiskola alatti zöld területet is rendezzük. Megújul a Radó szigeti hősi emlékmű, díszvilágítást kap a Cziráky-obeliszk, de a Zsinagóga díszvilágítását is terveztetjük.” Fekete Dávid kiemelte napjainkban a város soha nem látott mértékű támogatást kap az államtól, ami szintén azt mutatja, hogy jó célokat tűztünk ki magunk elé. Az EYOF-hoz kapcsolódó létesítményfejlesztéshez kapcsolódó kilencmilliárd és az Audi Aréna Győr multifunkcionális csarnok további ötmilliárdjához jön hozzá a Széchenyi Egyetem kollégiumfejlesztése, amely újabb hatmilliárd forintos állami szerepvállalást jelent. Az önkormányzat a márciusi közgyűlésen döntött arról, hogy hárommilliárd forinttal támogatja a projektet, hiszen az nem csak az EYOF sikeréhez járul hozzá az olimpiai falu egyik helyszíneként, de hosszú távon emeli a győri képzés színvonalát. Az alpolgármester úgy fogalmazott: Az idei évben kibővült győri egyetem a már megvalósult, és a soron következő fejlesztések – mint a kollégiumbővítés, vagy a Felsőoktatási Ipari Együttműködési Központ létrehozása – olyan regionális egyetemi központtá teszik a várost, amely megkerülhetetlen szellemi központ, és amelynek szerepét nem lehet elvitatni.
Az alpolgármestert arról is kérdeztük, mit vár az önkormányzat a különböző pályázatoktól. „Itt elsősorban a Terület és Településfejlesztési Operatív Programra hívnám fel a figyelmet, amelyből Győr a következő hét évben 21 milliárd forintra számíthat, és amelyet szeretnénk a lehető legjobban kihasználni.” Az első évben elsősorban óvoda- és bölcsődefejlesztésre hívnak le támogatást, de az önkormányzat az újvárosi rehabilitáció folytatását jelentő pályázat beadását is tervezi. Lapunkban is többször beszámoltunk már a megyét érintő munkaerőhiányról, amelyet a város szintén TOP-os forrásból enyhítene. A szakképzési és pályaorientációs feladatokra a következő hat évben 1,8 milliárd forintot költhet a város. Ebben fontos szerepet játszhat a járműipari életpályamodell is, hiszen városunkban értelemszerűen az autóipar területén a legkeresettebb a szakképzett munkaerő. „Mindemellett számos pályázati projekt kidolgozása zajlik annak érdekében, hogy a lehívható források valóban Győrt és a győrieket szolgálják.”
Beszélgetésünk végén hagyományainkról is szó esett: „Nagyon fontosnak gondolom múltunk ismeretét, hiszen gyökerek nélkül jövőt építeni nagyon nehéz. Az elmúlt években erre a területre is nagy hangsúlyt fektettünk, az első világháború százéves évfordulója alkalmából több emlékművet s az elesett katonák sírjait is felújítottuk. Március 15-re elkészült a Városháza díszterme is, ahol szintén az eredeti hagyományokhoz tértünk vissza. A héten megrendezett nyílt napon jó volt látni a sok győri érdeklődőt, úgy tudom, az ő tetszésüket is elnyerte a rekonstrukció. ”
Papp Zsolt
Fotó: Marcali Gábor