A Radó
1895. augusztus 22. számában ír a Győri Közlöny a „a holt-eleven” sétatérről a Radó szigeten. Ahogy az újságíró megjegyezte: messze az országban híres a győri séta- illetve Radótér.
1895. augusztus 22. számában ír a Győri Közlöny a „a holt-eleven” sétatérről a Radó szigeten. Ahogy az újságíró megjegyezte: messze az országban híres a győri séta- illetve Radótér.
1944. november 8-án még javában tartott a II. világháború, amikor a győri illetőségű Huber Ferencné hadiözvegy közzétett egy hirdetést a Győri Nemzeti Hírlapban, mely szerint a Baross út 38. sz. alatt divatüzletet nyitott: „Modell kalapok nagy választékban. Hazafias tisztelettel”.
1710. augusztus 13-án, a győri vásártéren (a mai Széchenyi téren) máglyán égették meg a bűbájossággal és boszorkánysággal vádolt mezőörsi özvegyasszonyt, Tenke Péterné, szül. Domján Ilona bábaasszonyt.
1935 augusztusában Győr város tanácsa elhatározta, hogy szeptembertől az Elite és Apolló mozikat városi kezelésbe veszi, és a moziengedélyesek meghallgatásával egy közös moziigazgatót neveznek ki, aki így sokkal olcsóbban tudja megszerezni a filmvetítési jogokat.
A Dunántúli Hírlap 1895. május végétől napokon át tudósított a Győrben megrendezett, parádésra sikerült kerületi tornaversenyről. A jeles sporteseményre Észak-Dunántúl legjelesebb általános iskoláiból és gimnáziumaiból (Sopron, Kapuvár, Veszprém, Szombathely… stb.) toborozták a résztvevőket.
1780. május 24-én született Bisinger József üvegesmester, akinek a végrendelete nélkül talán sosem épült volna föl Magyarország egyik legszebb neobarokk épülete, a városháza.
1895. május 23-án a Dunántúli Hírlapban jelent meg egy cikk „A gazdáját kereső csolnak” címmel. Írója részletesen beszámol egy tizenkét hónappal ezelőtt történt rejtélyes győri hajószerencsétlenség furcsa utóéletéről.
Mindmáig a leghosszabb ideig, 26 évig volt a város vezetője Zechmeister Károly, a dualizmus idejének kiemelkedő polgármestere.
Egykor lápos, elhanyagolt terület volt a Radó-sziget. Kinek a kezdeményezésére alakították ki az élhető környezetet? Erről ír Hegedüs Péter a Bulvár Anno sorozat következő részében.
1880. április 14-én különös kivégzés zajlott le városunkban. A történet részleteit Dr. Lanczendorfer Zsuzsanna néprajzkutató, egyetemi docens kutatásai alapján ismerjük.