1895. október 27-én történt az első polgári házasságkötés Győrött. Kiss Ferenc anyakönyvvezető a városháza nagytermében adta össze Reichenfeld Helén kisasszonyt dr. Fried Ödön nagykanizsai ügyvéddel.
1895. október 22-én jelentette a Győri Közlöny, hogy előző nap a városunkba látogatott a város és a vármegye volt főispánja, Batthyány Lajos gróf, fiumei kormányzó. Mártír miniszterelnökünk közeli rokona 1860-ban látta meg a napvilágot Győr vármegyében.
A Győri Közlöny 1895. október 10-i száma számolt be az új győri közkórházban folyó végső munkálatokról, mielőtt átadnák az épületet a rászorulóknak. Az első győri ispotály létesítéséről még 1751-ben döntött a városi tanács, amelyet Mulartz Henrik egykori várorvos újvárosi házából alakítottak ki.
1885 októberében kora egyik leghíresebb magyar regényírója, Gárdonyi Géza úgy döntött, hogy nejével együtt a városunkban telepedik le.
1895. szeptember 19-én a Dunántúli Hírlapban olvashattunk arról a hírről, hogy Ferenc József uralkodó különvonata áthaladt városunk vasútállomásán.
A Dunántúli Hírlap 1930. szeptember 13-i száma hosszú cikkben értekezett a szigetközi aranymosó mesterségről. Európa egyik leggazdagabb aranylelő helye az őskortól napjainkig a Kárpát-medence volt.
A Győri Közlöny 1895. szeptember 15-én tudósított arról, hogy városunkba érkezett a híres cigányprímás: Dankó Pista, népdalaink ünnepelt megzenésítője, hogy fülünk a hegedűje művészetében gyönyörködhessék.
1895. augusztus 22. számában ír a Győri Közlöny a „a holt-eleven” sétatérről a Radó szigeten. Ahogy az újságíró megjegyezte: messze az országban híres a győri séta- illetve Radótér.
1944. november 8-án még javában tartott a II. világháború, amikor a győri illetőségű Huber Ferencné hadiözvegy közzétett egy hirdetést a Győri Nemzeti Hírlapban, mely szerint a Baross út 38. sz. alatt divatüzletet nyitott: „Modell kalapok nagy választékban. Hazafias tisztelettel”.
1710. augusztus 13-án, a győri vásártéren (a mai Széchenyi téren) máglyán égették meg a bűbájossággal és boszorkánysággal vádolt mezőörsi özvegyasszonyt, Tenke Péterné, szül. Domján Ilona bábaasszonyt.