1933. március 1-jén halt meg Kelemen Márton győri egyházi szobrász. 1854. április 23-án, Győr-Újvárosban látta meg a napvilágot egy molnár fiaként. 1870-ben szegődött Szabó István kőfaragóhoz, ahol az alapokat tanulta meg. A faszobrászat művészetét azonban Dél-Tirolban, a Grödeni völgy svájci népművészeitől sajátította el, ahová állami támogatással jutott ki. Ezt követően már, mint fafaragó művész került a budapesti Felső Építőipari Iskolába, ahol építőmester-képesítést szerzett.
1880-ban Kelemen visszatért szülővárosába, és a régi Andrássy úton (ma: Bajcsy-Zsilinszky út 17.) nyitott műtermet, ahol alkalmazottjai főként külső és belső épületdíszítő elemeket gyártottak. Szobrait mindig agyagba mintázta, melyet segédjei agyagmintáról vett formákba öntötték. Gipszműhelyében százával készültek a domborművek és mennyezeti rozetták.
Ő maga azonban szívesebben készített egyedi utcanévtáblákat, az épületek homlokzati fülkéibe kisebb szobrokat, tölgyfából pedig gótikus faoltárokat a környező falvak, köztük Kóny, Nyúl vagy Csorna katolikus templomainak. 1895-ben a MÁV győri állomásfőnökségének a megrendelésére elkészítette Baross Gábor közlekedési miniszter mellszobrát, melyet a Hunyadi u. 14. számú ház, a Baross híd nádorvárosi fülkéjében helyeztek el, majd szállították át később a vasútállomás előcsarnokába, végül pedig a Városházára.
Az oltárfaragás mellett legmeghatározóbb munkái híres és gazdag polgárok – köztük Ráth család, a Schlichter család, a Hilbert család síremlékei, de különösen Zechmeister Károly polgármester – síremlékeinek megalkotása.
Kelemen Mártonra a társasági életet kedvelő, kedélyes emberként emlékeztek, aki különös öltözködésével jól beleillett a bohém művészvilágba. Ha szórakozni ment, malaclopó köntösébe, nagy karimájú kalapjába, kabátja gomblyukában dáliával, szájában rövid szivarral, kezében sétapálcával indult el kedvenc helyére, a Hungária kávéházba.
Az első világháború kitörése után csökkentek a megrendelések, ezért, hogy ne kelljen elbocsátani alkalmazottjait, Kelemen kifejlesztett egy fatalpat, hogy a katonák elnyűtt bakancsát meg lehessen javítani. Ezt aztán nagyüzemben kezdték el gyártani a műhelyében.
Kelemen magánélete sajnos tragikusan alakult. Nemcsak felesége, Károlyi Riza, de három gyermeke is tüdővészben hunyt el. A megtört művész rövidesen követte őket. A győr-szigeti temetőben van eltemetve a családi sírban.