1935 augusztusában Győr város tanácsa elhatározta, hogy szeptembertől az Elite és Apolló mozikat városi kezelésbe veszi, és a moziengedélyesek meghallgatásával egy közös moziigazgatót neveznek ki, aki így sokkal olcsóbban tudja megszerezni a filmvetítési jogokat.

Amióta a Lumière testvérek 1895-ben megtartották első nyilvános filmvetítésüket, a mozi hihetetlen népszerűségnek örvendett világszerte. Alig egy évvel később már a győri Jaroschaui sörcsarnokban is kiszolgálták élő képek vetítésével a nagyérdeműt. A következő években egyre több kávéház tulajdonos egészítette ki némafilmek vetítésével hagyományos szolgáltatásaikat. Hamarosan több kávézó is engedélyt kapott filmvetítésre, köztük az Elite Kávéház az Erzsébet téren, vagy az Apolló Mulató a Vásártér utcában. 1907 tavaszán Váradi Ármin vállalkozó már azt kérvényezte, hogy építhessen egy „állandó jellegű mozgófénykép előadásokra alkalmas pavilont”, de a magas költségek miatt ez még nem valósulhatott meg.

Nem így Biringer Károly vállalkozása, aki 1908-ban a régi vásártér helyén létesített parkban, a Baross híd melletti részen kapott engedélyt egy filmszínház létesítésére. Itt épült fel a 372 férőhelyes híres Apolló mozi, amely a filmvetítés mellett kabaré- és varietéestek tartására is engedélyt kapott. 1911-ben egy rövidzárlat miatt tűz ütött ki az épületben, de szerencsére a biztonsági intézkedéseknek köszönhetően személyi sérülés nem történt.

1912. augusztus 17-én három győri mozi- és kávéház tulajdonos, Biringer, valamint Major Balázs az Elite, és Váradi Ármin, a Secessió- és Fiume mozik tulajdonosai konzorciumra léptek egy kizárólagos filmvetítési jog elnyerése érdekében, amelyre ezentúl az Apolló épületében kerítettek sort. A konzorcium lejárta után, 1922-től az Apolló mellett az Elite lett a második állandó mozi Győrben. Előbbi két évvel később a város tulajdonába került, de a „gazda-nélküliség” nem tett jót a hírnevének. Vetélytársa, ahol sokkal modernebb gépekkel oldották meg a vetítést, sokkal népszerűbb volt abban az időben. Nem csoda, hogy a város hamarosan az utóbbi épületet is megvásárolta. Az 1930-as évekre a némafilmeket kiszorították a hangosfilmek, ezért Győrben is új mozigépeket kellett beszerezni, ráadásul éppen a világgazdasági válság közepén.

1942-től az Elite Mozi nevet váltott, és a háború végéig Erzsébet Filmszínházként, azt követően pedig Köztársaság Mozi néven üzemelt tovább. Az Apolló-nak pedig a második világháború után, a politikai változásoknak megfelelően Vörös Csillag mozira változtatták a nevét. 1960-ban új, korszerű, 830 férőhelyes szélesvásznú filmszínház épült az Aradi vértanúk útja és az Árpád út találkozásánál lévő saroktelken, amely Rába mozi (ma: Richter Terem) néven lett ismert.