Nemcsak a szén-dioxid kibocsátását, hanem a kivitelezési munkálatok környezetterhelését is csökkentik a „zöld hidak”, melyek építési, műszaki megoldásait, lehetőségét is kutatta egy európai uniós társfinanszírozású projekt keretében a győri Széchenyi István Egyetem közösen két piaci szereplővel, az A-Híd Zrt.-vel és a Projekt Control Expert Kft.-vel.

A hatékonyabb és fenntarthatóbb építési megoldások az utóbbi időben műszaki kutatások fókuszába kerültek. A környezettudatosság ma már joggal széles körű társadalmi igény. A szakemberek a fenntartható építés fő kritériumain dolgoznak szerte a világon. Ezek közé tartozik a zöld alapelvek érvényesítése a biztonságos, esztétikus hídépítésben is.

Ebbe a munkálatba kapcsolódott be két gazdasági partnerével a győri Széchenyi-egyetem, s a zöld hídépítés lehetőségeinek felderítésében, kidolgozásában működtek közre. Abból indultak ki, hogy el kell érni: a tervváltozatok és a kivitelezői ajánlatok összehasonlítása során ne csak a bekerülési ár, hanem a fenntarthatósági szempontok is kiemelt szerepet kapjanak.

A zöld alapelvek közé tartozik a helyi anyagok használata a szállítási költségek, s a szállítás okozta környezetterhelés csökkentése érdekében. Ez általában igaz minden építményre, ám a hidak esetében külön meg kell határozni a fenntarthatóság mérésének alapját.

A kutatás eredménye szerint elsődlegesen a beépített anyagok előállításához és a beépítési munkálatokhoz elengedhetetlenül szükséges környezetterhelés mértékét a kibocsátott szén-dioxid tonnájára vonatkoztatott mennyiséggel kell számszerűsíteni. Figyelembe kell venni azt is, mennyire tartósak, időtállóak a hidak, hány év múlva és milyen környezetterhelés mellett lehet felújítani, korszerűsíteni ezeket a szerkezeteket, s ilyenkor mennyi időre kell lezárni a hidat, elterelni a forgalmat. Helyszíni betonozás esetén például az állványozás hosszabb időt vesz igénybe, mintha előregyártott technológiát alkalmaznának.

A kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy a szerkezetek mellett a kivitelezési technológiákat is össze kell hasonlítani ahhoz, hogy valóban zöld hidat tudjanak megépíteni.

A „Hatékonyabb és fenntarthatóbb építőipari megoldások a kockázatmenedzsment és a műszaki kutatás eszközeivel” című, GINOP-2.2.1-15-2016-00030 azonosítószámú projekt az Európai Regionális Fejlesztési Alap és hazai központi költségvetési előirányzat vissza nem térítendő támogatása révén valósult meg.