A távírótól az űrtávközlésig
Tizenötödik alkalommal rendezte meg a Távközlési Világnapot a Széchenyi István Egyetem Távközlési Tanszéke.
A hallgatóságot dr. Horváth Zoltán köszöntötte. A Gépészmérnöki, Informatikai és Villamosmérnöki Kar dékánja beszédében arról szólt, hogy 1865. május 17-én Párizsban húsz ország részvételével megalakult az International Telecommunication Union ( ITU) és létrejött a Nemzetközi Távközlési Egyezmény, melynek aláírói között Magyarország is ott volt. Az egyezmény akkoriban még csak a távírókon alapuló távközléssel foglalkozott. 2024-ben viszont a világűr meghódítása áll a rendezvény fókuszában, vagyis a legújabb űrtávközlési technológiák, a műholdas szolgáltatások és az űrkutatás lesz a középpontban, de szó esik a kvantumkommunikáció korszakváltó lehetőségeiről is. Az egyetem hallgatói pedig szakkollégiumuk legújabb fejlesztési és kísérleti eredményeit ismertetik.
Az eseményen jelen volt és felszólalt Karina Sessy, az ITU képviseletében, valamint dr. Lapsánszky András, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) elnökhelyettese. A szakmai előadásokkal párhuzamosan egy kiállításon lehetett megismerni az ipar képviselői által végzett kutatási és fejlesztési tevékenységeket.
A konferencián kiosztották a Dr. Magyari Endre-díjakat is. Az elismerést az NMHH elnöke alapította a hírközlés területén végzett kiemelkedő munka elismerésére. Idén a két emlékérmet dr. Gschwindt András, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem adjunktusa és Petres István, az NMHH pécsi hatósági irodájának vezetője vehette át.
A szakmai nap plenáris ülésén dr. Bartolits István „A makrokozmosztól a mikrorészecskékig”című előadása után Ferenc Orsolya Magyarország űrtávközlésben betöltött szerepéről, míg dr. Radics Kornélia az új generációs meteorológiai műholdakról beszélt. Délután szekcióülésekkel folytatódott a program.
Galéria: O. Jakócs Péter
TV-s szerkesztő: Ficsór Dávid