A keresztény ember az Istennel való kapcsolatát családi és egyházi közösségben éli meg, utóbbi szakrális helyszínei a templomok. Az alábbiakban városunk gazdag hitéletéből adunk ízelítőt, a teljesség igénye nélkül.

A győri püspökséget és a ma látható Nagyboldogasszony-székesegyház elődjét Szent István alapította 1001-ben. Az egyházmegye főtemplomának három kincse a Könnyező Szűzanya kegyképe, a Szent László-herma, valamint a vértanú püspök, Boldog Apor Vilmos sírja. Böcskei Győző plébános szerint a székesegyház tulajdonképpen egy gyűjtőtemplom, ahová a város különböző részeiből és a környékbeli falvakból érkeznek hívek. Természetesen a szentmiséken kívül is nagy a látogatottsága. Egyre több a turista, rengeteg zarándok érkezik a kegykép búcsúünnepére, sok fiatal pár pedig itt esküszik örök hűséget egymásnak.

A Szent Imre-templom, Nádorváros lelki „erőműve” nyolcvan éve meghatározó szerepet tölt be a katolikus hitéletben. „Jövőnket nem a programok kavalkádja biztosítja, hanem a Jézus Krisztusban való megerősödés, a szentségi élet, valamint az egyház kétezer éves gyakorlatának megőrzése és átörökítése. Igyekszünk megszólítani minden korosztályt, különösen a fiatalságot. A Szent Imre az egyik legnagyobb létszámú plébánia a városban. A vasárnapi szentmiséken 1100-1200 ember fordul meg. Több csoportunk működik: ifjúsági, bibliai, házasságra felkészítő, katekumen, és ringató foglalkozás a legkisebbeknek. Hét hitoktató munkatársammal öt iskola mintegy kétezer tanulója, valamint óvodások hitoktatását végezzük. A plébánia hittantermeiben a szentségek vételére való felkészítés folyik” – hangsúlyozza dr. Balázs Tamás plébános.

A Szent Kamillus-templomot a betegeket, szenvedőket, haldoklókat szolgáló kamilliánus rend tagjai egy helybéli gazdag asszony hagyatékából és egyéb adományokból építették. Berkes Gyula atya kedves szokása, hogy a templom előtt várja a szentmisére érkezőket. Apróságnak tűnik, de az embereket jó érzéssel tölti el a gesztus, és néhány szó is segít a személyes kapcsolatok kialakításában. A plébános kezdeményezésére 2011-ben került a Szent Kamillusba a torinói lepel hiteles másolata. A Krisztus testének lenyomatát őrző lepel a kereszténység tárgyi emlékeinek egyik legérdekesebb darabja. A kegytárgyat a plébánia folyosóján tekinthetik meg a látogatók előzetes bejelentkezés után.

A 119 éves Kossuth utcai református templomot a brassói mintájára tervezték. Pálfi Zsuzsanna lelkésznő szerint nem az egyedisége, hanem az összhatása fogja meg a betérőt. Bár helyben született reformátust nem könnyű találni, ugyanakkor a máshonnan érkezők erősítik a honiakat. Az elmúlt évtizedekben nagyon sokan jöttek Erdélyből, néhány éve pedig Kárpátaljáról a háború, illetve a keleti országrészből a jobb megélhetés miatt. Vagyis sokszínű, befogadó gyülekezet az újvárosi.

A révfalui plébániai közössége mindig jó sáfárja volt a Szentháromság-templomnak. Kívül-belül jó állapotú, tiszta és rendezett, ebből adódóan az emberek számára hívogató, éppúgy, mint a falakon belüli tartalmas lelki élet. „Közösségünkben minden korosztály megtalálható, az időseken kívül sok család és fiatal jár hozzánk. Hétvégenként négy szentmisénk van, szombaton este egy, míg vasárnap három. A hétköznapi szentmisékre szintén szép számmal járnak fiatalok is. Sokan igénylik, hogy a misén kívül is találkozzanak” – mondja Kovács Gergő plébános.

Szabadhegyen együtt van jelen a lakótelep és a kertváros. Az idősek mellett sok kisgyermekes család él itt, s három iskola működik. „Nagy hangsúlyt helyezek arra, hogy a prédikáció valóban a Szentírásról szóljon és támogatást adjon a mindennapokhoz. Így meg lehet szólítani azokat a szülőket, akiknek a korosztálya semmilyen hitoktatást nem kapott. Ezeken a szentmiséken viszont ők is töltekeznek. Sokszor annyira rácsodálkoznak a hallottakra, hogy alig vesznek levegőt. Hitéletünk központi része a szentmise, ott kapjuk meg azt a tanítást, ami útbaigazítást ad az élethez, ezért fontos, hogy igazi tartalommal legyen megtöltve” – emeli ki Tájmel Antal, a Szent Anna-templom plébánosa.

Az Evangélikus Öregtemplom egyházközsége a hitéleten kívül diakóniai és oktató-nevelői szolgálatot is végez. „Az Insula Lutherana a templom mellett óvodának, általános iskolának, gimnáziumnak, kollégiumnak és szeretetotthonnak ad helyet, ebből következően a gyülekezet élete szorosan kapcsolódik az intézményekhez” – mondja Csorba János, az Öregtemplom lelkésze, ezért olyan alkalmakat szerveznek, melyeken a különböző korosztályokat szólítják meg. A hagyományos, felnőtteknek szóló liturgián kívül a kisebb-nagyobb gyermekek nyelvezetének megfelelően próbálják átadni a tanítást.

Bármilyen hihetetlen, a Simor János püspök terén megbúvó, kis szigeti Szent Rókus és Szent Sebestyén-templomot a győriek többsége nem ismeri. Dr. Lukácsi Zoltán kanonok-plébános szerint sokan csak esküvőn vagy más eseményen csodálkoznak rá, milyen kincset rejt a városrész. A templomban a német lelkiség érezteti hatását. Régen német ajkú iparosok lakták, akik a vár katonaságát szolgálták ki. Az 1700-as évek elején kérték a püspököt, engedélyezze számukra egy saját plébánia alapítását. A hívek nagy része ma is tősgyökeres szigeti. Gyerekzsivajból sosincs hiány, mert a szomszédos Bartók-iskola hittanosai a plébánia tantermében tanulnak. A gyerekeken kívül a felnőttek is rendszeresen összejönnek, hogy hitükben elmélyedhessenek a bibliai vagy egyháztörténeti témákban.

Nagy szó volt a szocializmus utolsó éveiben, amikor a város legnépesebb lakótelepén 1987-ben felszentelték a Szentlélek-templomot, mely Benkovich Ferenc plébános irányításával, hatalmas összefogással épült fel. A plébánián ma is színes közösségi élet zajlik. „Az Antióchia 17–24 éves fiataljainak lelkes csapata nyitott és befogadó, a híd szerepét tölti be az iskolai évek és felnőtté válás között. A Mónika imaközösséget főként szülők alkotják, akik gyermekeik lelki fejlődéséért imádkoznak. Régóta otthon érzik magukat a plébánián a Cursillo tagjai és rendszeresen itt találkoznak a Házas hétvége párjai. Bár a Schönstatt mozgalom családjai általában egymásnál jönnek össze, hogy a gyermekek felügyeletét is megoldják, de bármikor szívesen segítenek a karitatív munkában” – fejti ki dr. Reisner Ferenc jelenlegi plébános.

A szabadhegyi református templom alapkövét a rendszerváltással szinte egy időben, 1990 tavaszán tették le. A lelkesedés óriási volt, a következő év őszére már álltak a falak. „Egyre több, tenni akaró testvérünket vonjuk be közösségünk mindennapjaiba. Ennek köszönhetően a gyülekezetben valóban pezsgő élet zajlik, rendkívül sokfajta programunk van. Tősgyökeres szabadhegyieket, az újonnan megtérőket, valamint a beköltözőket egyaránt a jelenlét vágya és a tenni akarás jellemzi” – mondja Szakács Sándor vezető lelkész.

A Loyolai Szent Ignác bencés templomban tartott liturgiák népszerűek a városban és minden misének megvan a maga közönsége – tudom meg Major Fulgent templomigazgatótól.
„Vannak, akik hétköznap reggelenként részt vesznek a szerzetesközösség imaóráján és az azt követő szentmisén, melyhez a diákok közül is többen csatlakoznak. A szombat esti elővételezett és a vasárnap délelőtti szentmisékre elsősorban a környék lakói, valamint az öregdiákok és szüleik járnak, sőt néhányan a Felvidékről érkeznek. A legnagyobb szertartás a vasárnap esti hetes mise, melyen a liturgia teljes szépsége megmutatkozik, így nem véletlen, hogy Győr egyik meghatározó lelki programjává vált.”