2025 első negyedévében a Központi Statisztikai Hivatal friss adatai alapján Győr-Moson-Sopron vármegye továbbra is az ország gazdasági élvonalában szerepel.

A munkanélküliség itt a legalacsonyabb, a foglalkoztatási ráta pedig megegyezik a fővároséval. A feldolgozóipar dominanciája, a kiemelkedő átlagkeresetek és a stabil munkaerőpiac mind azt mutatják: a régió nemcsak megtartja, hanem vonzza is a munkavállalókat. A vendéglátásban és szépségiparban dolgozók jövedelme versenyképes, a nyugdíjasok új karriert építenek, míg a fiatalok tudatosan formálják a munka világát.

Fókuszban a vármegyék címmel több témakörben összehasonlító adatokat közölt 2025 első negyedévére a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). E szerint Győr-Moson-Sopron vármegyében az egyik legalacsonyabb a munkanélküliség, az úgynevezett foglalkoztatási ráta itt a legmagasabb, ugyanakkora, mint Budapesten. Egyedül a főváros előzi meg vármegyénket a havi nettó átlagkeresetet taglaló összevetésben. Az egy lakosra jutó ipari termelés kiugróan magas, csak Komárom-Esztergom vármegye adatai jobbak e tekintetben.

Az ipar mint Győr-Moson-Sopron vármegye zászlóshajója sarokpont, meghatároz minden más területet a foglalkoztatástól, munkanélküliségtől az átlagkeresetekig. Vármegyénk a vállalkozásműködtetés szempontjából belesimul hazánkban a középmezőnybe. A felvázolt jellemzők mentén azonban érdemes a területekre vonatkozó adatokat jobban kibontani.

493 ezer forint az átlagfizetés, húzóágazat a feldolgozóipar

Győr-Moson-Sopron vármegyében 493 ezer forintot lehetett keresni átlagosan 2025 első negyedében, ez 6,6 százalékkal több, mint a megelőző év hasonló időszakában volt. Az országos átlagtól azonban – ami átlagosan 9,1 százalékponton alakult a KSH adatai alapján – elmarad a növekedés mértéke. Érdekes továbbá, hogy ez a 6,6 százalékos növekmény a főváros és a vármegyék körében nálunk a legalacsonyabb, annak ellenére, hogy a havi nettó átlagkereset Budapest után (ott 565 ezer forint) még így is itt a legtöbb.

2025 első negyedévében az egy évvel korábbival azonos létszámban, átlagosan 169 ezren álltak alkalmazásban a Győr-Moson-Sopron vármegyei székhelyű munkáltatóknál. A legtöbbet a feldolgozóiparban munkát vállalók keresnek vármegyénkben, a sereghajtók pedig a vendéglátósok a fizetéseket nézve. Legnagyobb mértékben az adminisztratív szolgáltatások, valamint az oktatás területén dolgozók száma bővült.

Vármegyénkben legtöbb a foglalkoztatott, a legkevesebb a munkanélküli

2025 első negyedévében a foglalkoztatottak száma lényegében megegyezett a 2024 első negyedévivel, míg a munkanélkülieké 14 ezer fővel csökkent. A legjobb munkaerőpiaci mutatókkal a főváros mellett Győr-Moson-Sopron vármegye rendelkezett, ahol a foglalkoztatás és a munkanélküliség aránya is a legkedvezőbbek közé tartozott. Vármegyénkben 1,7 százalékos volt a munkanélküliség, ez országosan is messze a legjobb arány. A foglalkoztatás a 79,7 százalékos adattal hajszálpontosan megegyezik Budapestével, és ezzel a fővárossal együtt vezetjük is a mezőnyt.

„Ahogy a KSH idei első negyedéves adatai is bizonyítják, Győr-Moson-Sopron vármegyében erős a gazdaság és a fizetések színvonala, és bár a munkaerőpiacon minimális visszaesés látszik ugyan – tükrözve a gazdasági, iparági változásokat –, még mindig az élmezőnyben teljesít a régió. 2025 első negyedévében, fizikai munkakörökben 14,5 százalékkal több belépőnk volt az előző év hasonló időszakához viszonyítva, miközben a kilépők száma nem változott jelentősen. Hogy mennyire kevés a helyi szabad munkaerő, jól mutatja, hogy a WHC felé megfogalmazott létszámigények közel háromnegyedénél szállásos munkavállalót is fogadnak a munkáltatók a vármegyében. Szellemi pozíciókban elsősorban a mérnöki, logisztikai és supply chain területek a keresettek Győr-Moson-Sopron vármegyében, melyek esetében – elhelyezéseink alapján – az átlagkereset még a jelzettnél is magasabbra kúszhat” – nyilatkozta lapunknak Nagy Richárd, a WHC régióvezetője.

Pozitív fejlemény, hogy a nemek közötti bérszakadék enyhén csökkent: a nők keresete intenzívebben nőtt, mint a férfiaké. A férfiak átlagkeresete azonban még mindig 16,4 százalékkal magasabb, mint a nőké.

Az ország minden részéből érkeznek munkavállalók

Glázer Péter, a Győri Ipartestület elnöke szerint Győr egy élhető és kivételes helyzetben lévő város, amit jól mutat, hogy az ország minden részéből érkeznek ide munkavállalók, akik hosszú távon is itt telepednek le. Az elmúlt években tapasztalható némi bizonytalanság a munkaerőpiacon és a vállalkozói szférában, ennek ellenére Győr továbbra is kiemelten frekventált terület országos szinten.

„A régebb óta működő vállalkozások stabil alapokon nyugszanak, ám új vállalkozást indítani komoly kihívást jelent. Anyagi tőke nélkül szinte kivitelezhetetlen, ezért a fiatalok gyakran családi vállalkozások generációváltásával jutnak saját üzlethez. Ez azonban nem hátrány: a tradicionális tudás és a fiatalok új szemlélete együtt rendkívül versenyképessé teszi a helyi gazdaságot” – emelte ki az elnök. Hozzátette: kiemelt hiány mutatkozik a fuvarozás területén gépkocsivezetőkből. Ennek egyik oka, hogy a jogosítvány megszerzésének költségei rendkívül magasak, pedig a szakma vonzó: a gépkocsivezetők átlagos nettó bére 550.000 forinttól indul, napi 8 órás munkaidő mellett, a túlórák pedig plusz jövedelmet biztosítanak. Hasonlóképpen nagy szükség van fiatalokra a gépkezelői munkakörökben is, ahol az induló nettó fizetés 500.000 forint körül alakul.

A séfek milliókat keresnek, a fodrászok sorban állnak a sikerért

A győri vendéglősök szerint a szervizdíj átláthatóvá és kiszámíthatóbbá tette az alkalmazottak fizetését. A szervizdíjat – mely esetenként változó, de tíz százalék feletti – a tulajdonosok vagy étteremvezetők teljes mértékben átadják a pincéreknek, szakácsoknak. Több éttermet megkérdeztünk, ennek értelmében a pincéreket a kevésbé forgalmas helyeken 350-400 ezer forintos bérrel jelentik be, a népszerűbb vendéglátóhelyeken 400-600 ezer forint a hivatalos bér. Ehhez jön a szervizdíj, mely kedvezően adózik. A séfek sokkal jobban keresnek. Összességében egy jó séf általában minimum egymillióért helyezkedik el Győrben, a legnevesebbek akár hárommilliót is kapnak. Ez az összeg a szervizdíjjal együtt értendő, mert abból nemcsak a pincérek, hanem a szakácsok is részesülnek.

Horváth Mónika fodrászmester, a Győri Ipartestület fodrászszakosztályának elnöke úgy véli, a határ közelsége miatt korábban sokan külföldön próbáltak szerencsét, de mára ez megváltozott. „Vállalkozóként azt gondolom, hogy van kereslet és kínálat is Győrben. Aki ügyes és dolgozik szorgalmasan, az meg tud élni kényelmesen fodrászként. Több mint 30 éve dolgozok vállalkozóként, 30 tanuló nevelkedett a kezeim alatt, többségük a szakmában dolgozik és Győrben maradtak.

Az elméleti fodrászképzésben is tanítok már 18 éve, és tapasztalataim szerint a szakmának van jövője. Túljelentkezés van szinte minden évben a szakra. Én magam is képzem magam, hiszen változnak a trendek és a minőségi, divatos munkáért lehet korrekt pénzt elkérni. Egy kezdő fodrász átlagosan nettó 400 és 800 ezer forint között tud keresni Győrben. Ez az évek múlásával és a vendégek számának növekedésével változhat. Átlagosan havi 200 vendégre van szükség a stabil anyagi biztonsághoz.

A nyugdíjasok visszatérnek, a fiatalok új szabályokat írnak

Nézzük, mi a helyzet a nyugdíjas munkavállalókkal, hiszen egyre inkább kitolódik a nyugdíjba vonulás utáni aktív életmód, komolyan kell tehát foglalkozni a második karrierrel. Fülöp Péter, az Északi Szomszédok Közérdekű Nyugdíjas Szövetkezet régióvezetője megkeresésünkre elmondta: A nyugdíjas szövetkezetük kellő segítséget ad, hiszen közösséget építünk, programokat szervezünk és egyúttal munkalehetőséget is biztosítunk.

A munkáltatók részéről óriási a kereslet erre a korosztályra. Egyrészt mert hatalmas tapasztalatuk van, másrészt mert ez a generáció betartja, amit megígért és végigcsinálja, amit elvállalt. Jelenleg 1672 Ft/óra a minimálbér, amiből csak a 15 százalék szja-t kell levonni. Nálunk 1850 forinttól indul a bruttó órabér, Győrben és környékén egy nyugdíjas ennyit biztosan meg tud keresni betanított vagy könnyű fizikai munkával.

Az egyetemisták pedig ma már nem pusztán állást keresnek, hanem élményközpontú, kötetlenebb munkahelyi környezetet. Az egyetemi évek elején tudatosan kezdik építeni pályájukat, kevesebb kötöttséget szeretnének, és digitális tudásukkal komoly értéket képviselnek a piacon. A munkaerőpiacon is érezhetően változnak a trendek: 2025 elején a frissdiplomások átlagos nettó bérigénye 383 ezer forint volt, ami közel 30%-os emelkedést jelent egy év alatt. A legmagasabb béreket az informatikai és természettudományos területeken várják: egy szoftvermérnök bruttó 600-700 ezer forinttal, míg egy matematikus akár 900 ezer forint feletti kezdő fizetéssel is számol.

Az álláshirdetéseket böngészve kiderült: műanyagfröccsöntő- minőségellenőrt 420-441 ezer forint havi bruttó fizetésért, építőipari betanított munkást 400-500 ezer bruttó bérért, betanított operátort 492-542 ezer forintos fizetésért, targoncavezetőt 599 ezer, árufeltöltőt 546 ezer forintos fizetéssel keresnek megyénkben.

A statisztikai adatokból az is látszik, hogy a hazai munkavállalók 17 százaléka váltott munkahelyet az elmúlt fél évben, ezzel a lépéssel pedig 10 százalékos bérnövekedést értek el a munkahelyet váltók.