A pánikbetegség egy láthatatlan, nagyon is valós küzdelem. Mit él át, aki pánikrohamot kap? Hogyan ismerjük fel, és miért fontos időben segítséget kérni? Többek között erről is beszélgetett Mihályi Orsi vendégeivel, Klauz-Benyőcs Eszter és Czeiner Márton klinikai szakpszichológusokkal.

Sokan elbagatellizálják, holott a pánikbetegség, a túlzott szorongás egy súlyos állapot, amely jelentősen befolyásolja a mindennapokat. Ismét itt a Vészkijárat, Mihályi Orsi olyan élethelyzetekkel foglalkozó műsora, amikor az ember úgy érzi, keresnie kell a kiutat.

Mi a különbség a pánikbetegség és a szorongás között? A szorongás a szervezet részéről egy vészjelzés, amivel tulajdonképpen egy kockázatos helyzetre hívja fel a figyelmet. Ez akár egy pozitív figyelmeztetésnek is vehető, amellyel cselekvésre ösztönzi az embert jelzőrendszere. A pánikbetegséget viszont úgy lehetne leírni, mint e vészjelző rendszer meghibásodását. Szorongásos rohamok alakulnak ki, teljesen véletlenszerűen, előjelek nélkül, amelyek nem válaszreakciók. A hirtelen kialakulás és az intenzitás félelmetes, pár perc alatt tetőzik az akár ájulásig is fajuló állapot, majd mintegy tíz-húsz perc alatt elmúlik – fogalmaz Klauz-Benyőcs Eszter, kiemelve: minden esetben jelen van a kontrollvesztéstől, a megőrüléstől való félelem és a haláltól való rettegés.

A modern pszichológia biopszichoszociális elméletként foglalkozik a pánikbetegséggel, aminek kialakulásában szerepet játszhatnak egyrészt biológiai okok (genetikai sérülékenység), pszichológiai tényezők (milyen az adott egyén stresszmenedzselése), valamint harmadikként a szociális háló (kik vesznek körül minket, mennyire támogatóak a kapcsolatok, ha léteznek). Ha ez a hármas sérül, sokkal nagyobb az esélye bármilyen pszichés betegség kialakulásának – derül ki a beszélgetésből.

Míg sok más betegség esetében együtt kell tudni élni az adott állapottal, addig a pánikzavar esetében viszont létezik kiút, van kezelési lehetőség – ad fontos kapaszkodót Czeiner Márton, aki szerint Magyarországos a mentális betegségben szenvedőkről sokan előítéletesen, megbélyegző módon gondolkodnak. Kezeletlen esetben a pánikzavarhoz társulhatnak más betegségek, súlyos esetben depresszió, valamilyen fóbia.

A pánikroham emlékeztet valamilyen kardiológiai jellegű vélt traumára, például szívrohamra. Éppen ezért a diagnosztizálást is orvosra, szakemberre kell bízni – hangsúlyozza Czeiner Márton. Fontos a szakorvosi diagnózis felállítása, hiszen például a mellékvese daganatnak, de a menopauzának, pajzsmirigy megbetegedésnek is lehet kísérő tünete szorongásos roham. Minden esetben ki kell tehát zárni a testi betegséget, és azt követően mentális problémaként kezelni az állapotot.

Minderről és a kezelési módozatokról is szó esik a műsorban.

A teljes adás itt nézhető vissza: