A béke jelének felmutatása már többet jelent annál, mint annak az igénye, hogy a győri emberek akkor is összetartsanak, ha néhány dologban nem értenek egyet. Ukrajnában súlyos harcok dúlnak, ezrek menekülnek a háború elől, többek között Győrbe is. A Covid-fertőzés miatt feleségével otthoni karanténban dolgozó dr. Dézsi Csaba András polgármesterrel Skype-on át a menekültek győri befogadásáról, ellátásáról is beszélgettünk.

Hogy vannak?

Köszönöm, már javulunk. A múlt héten még erősen köhögtem, lázas voltam, fájtak a végtagjaim, nagyon rossz volt a közérzetem. Most már csak szórványosan köhögök, viszont a PCR-tesztem pozitív lett, ezért itthon vagyok, nem hagyom el a házat, nem akarok megfertőzni senkit. A feleségem pár nappal korábban fertőződött meg, ő már jobban van, de még ő is pozitív.

Egyszer, még a Covid-19-járvány elején már voltak betegek. Most hányadik oltás után lettek ismét covidosok?

Éppen fél évvel a harmadik oltás után. Valószínűleg a három oltás miatt nem kaptam tüdőgyulladást, és nem voltak légzési nehézségeim sem.

Ezen a héten otthonról már tudott dolgozni?

Szerencsére igen, hiszen az ukrajnai háború miatt kialakult helyzetben a humanitárius munkát össze kellett fogni. Távollétemben dr. Pergel Elza alpolgármester asszonyt és Virág-Adorján Andrea polgármesteri főbiztost bíztam meg a feladattal, akik ezt kiválóan el is látják, de a helyzet folyamatosan változik, nem baj, ha többen hozzuk meg a döntéseket, és működünk közre a munka megszervezésében. Úgyhogy kora reggeltől késő estig telefonálok, illetve a számítógép előtt ülök.

Hány ukrajnai menekült befogadására, ellátására számítanak?

A város jelen pillanatban akár 400-450 ember elhelyezésére, étkeztetésére is felkészült. Szokásunkhoz híven a bajban különösen összefog Győr, felvettük a kapcsolatot a Vöröskereszttel, a Máltai Szeretetszolgálattal, a katasztrófavédelemmel, de magánszemélyek is ajánlottak fel rengeteg mindent az ide érkező menekülteknek. Szálláshelyként elsősorban a saját intézményeinket tesszük alkalmassá az emberek befogadására, de több szálloda is biztosít lehetőséget az elhelyezésükre.

A vámosszabadi menekültszállót még nem nyitották meg, szükség lehet rá?

Bár azt az intézményt nem mi működtetjük, és jelenleg még a városon belül meg tudjuk oldani az érkezők elhelyezését, de úgy tűnik, hogy az itt dolgozó ukrán állampolgárok sok száz rokona hamarosan megérkezik, s ez meghaladhatja a jelenlegi kapacitásunkat, ezért már kezdeményeztük a szálló megnyitását.

Mi a tapasztalat, kik jöttek eddig Győrbe?

Ahogy említettem, elsősorban azoknak az embereknek a családtagjai, akik egy ideje már városunk cégeinél, vállalkozásainál dolgoznak. A GYHG, a Győri Hulladékgazdálkodási Nonprofit Kft. például már régebb óta foglalkoztat ukrán állampolgárokat, jellemzően az ő hozzátartozóik most utánuk jöttek. Volt olyan család, amelyik még ki sem pakolt a bőröndjéből, s a felnőtt családtagok máris elmentek felvételi interjúra, hogy mielőbb munkát találjanak. A jelek szerint ők csak átmenetileg akarnak a mi felajánlásainkra szorulni, mielőbb a saját lábukra próbálnak állni, dolgozni szeretnének, albérletet keresnek.

Mit gondol, mennyire tekintik Győrt átmeneti állomáshelynek ahhoz, hogy később Ausztriá­ba, Németországba menjenek dolgozni?

Ezt a feltételezést esetükben tévképzetnek gondolom. Aki ezt hiszi róluk, az valószínűleg az illegális bevándorlók szándékaiból indul ki. Aki a több pénz, a jobb megélhetés miatt átgázolt a fél világon, az Magyarországon keresztül inkább Ausztriát vagy Németországot célozta meg. Az ukránok és a kárpátaljai magyarok azonban valóban menekültek, önmaguk és családjuk életét mentik, a háború miatt hagyták ott a hazájukat. Ezt az időszakot ők úgy akarják átvészelni, hogy minél közelebb legyenek az otthonukhoz, s amikor majd rendeződik a helyzet, akkor mielőbb vissza tudjanak térni a hazájukba, ahová visszavágynak. Ők Magyarországot, és azon belül Győrt nem átjáróháznak tekintik, hanem kényszerű menedéknek, hálásak a befogadásért, s nálunk sem tétlenül akarnak élni. Szerencsére Győrben sok a mun­ka­­lehetőség.

Győr szoros, takarékos költségvetést fogadott el. Futja ebből a humanitárius cselekedetekre?

Ez nem lehet kérdés. A vészhelyzetben lévő, szomszéd országból hozzánk érkező háborús menekülteken kötelességünk segíteni. Természetesen más természetű ez a segítség, mint egy szociális ellátórendszer rutinszerű üzemeltetése, hiszen itt a segítség igénye átmeneti, és nem pusztán anyagi jellegű. A katasztrófahelyzetből hirtelen távozó embereknek az idegen helyen történő eligazodását, az átmeneti munkalehetőség megteremtését ugyanúgy magában foglalja, mint a humanitárius cselekedeteket.

Ön ahhoz a nemzedékhez tartozik, amely nem élte át háborúk borzalmait. Milyen érzés viszonylag közelről szembenézni ezzel a történelmi drámával?

Még a Covid-járvány tetőfokán is azt mondtam, hogy súlyos ugyan a helyzet, de szerencsére azért nem háború tört ki. Most azonban a szomszédunkban fegyverektől halnak meg értelmetlenül az emberek, vagy válnak földönfutóvá. Ugyanakkor még mindig bizakodó vagyok, hiszen volt már a szomszédunkban súlyos délszláv válság is, és abból is sikerült kimaradnunk. Bizakodó vagyok, mert látom, hogy miniszterelnökünk és külügyminiszterünk kellő higgadtsággal és fantasztikus diplomáciai érzékkel kezeli a helyzetet.

Amikor két ujjával a béke jelét kezdte el mutatni a fényképeken, aligha gondolt arra, hogy ez a vágy milyen hamar megélt valósággá válik az emberekben.

A béke jelével arra próbáltam utalni, hogy Győrben, a mi 130 ezres közösségünkben össze kell tartanunk és békességben kell élnünk egymás mellett akkor is, ha több dologban olykor nem értünk egyet egymással. Ezt sokan megértették, támogatták, azt vettem észre, a fiatalok különösen fogékonyak a béke fontosságának a hirdetésére, ugyanakkor meglepetten tapasztaltam, hogy voltak, akiknek a lelkében békétlenséget keltett a béke jelének látványa. A jelenlegi helyzet aztán mindent felülírt, ma már szerintem minden győri emberben tudatosult, hogy mekkora érték számunkra a béke. A többit meg majd megoldjuk…

A győri Család- és Gyermekjóléti Központ négy irodája fogadja az adományokat munkanapokon 8 és 16 óra között, az alábbi helyszíneken:

• 9023 Győr, Szigethy Attila út 109. Telefon: 96/828-432

• 9022 Győr, Árpád út 38/b. Telefon: 96/524-637

• 9024 Győr, Mónus Illés u. 41. Telefon: 96/427-166

• 9025 Győr, Kossuth u. 58. Telefon: 96/327-044

A városban több szervezet, oktatási intézmény és magánszemély is fogadja a felajánlásokat: a Gyöngyvirág utca 26., a Székely utca 7., a Tihanyi Árpád út 77. szám alatt várják a segítségnyújtásra szánt adományokat.

Az egyházak is gyűjtenek. A bencések a rendház portájára, a Széchenyi tér 9.-be 8 és 18 óra között, a Győri Egyházmegyei Karitász pedig a Kandó Kálmán utca 10.-ben, 9 és 12 között várja a felajánlásokat. A Győri Református Egyházközség (Kossuth u. 9.) hivatali időben fogadja a tartós élelmiszereket, ágyneműket, takarókat.

A Győri Fidesz-irodába, a Bécsi kapu tér 11.-be is leadhatók a segélyek. Gyűjtést szervezett az Audi Hungaria ÁMK, a Márvány óvodába gyermekeknek való gyógyszereket várnak.

Az állattal érkező menekültek számára is megad minden segítséget az önkormányzat, Királyfi Péter, az állatvédelemmel és állattartással foglalkozó munkatárs a +36-30/939-9473-as telefonszámon áll rendelkezésre. A Bearded Villains Hungarian Crew is a menekültek állatainak megsegítéséért fogott össze, ők száraz tápokat, puha takarókat, konzerveket várnak. Telefonszám: +36-70/771-1416.

A győri Látogatóközpont (Baross Gábor út 21.) is gyűjtést szervez az önkormányzat által elszállásolt menekültek számára. A felajánlásokat hétköznapokon 9 és 17 óra között várják.