Július 16-a a Kármelhegyi Boldogasszony ünnepe, vagyis a győri karmelita templom búcsúnapja is. Az Ószövetségben olvashatjuk: Illés próféta a Kármel hegyén mutatta be égőáldozatát, hogy bebizonyítsa: az Úr az egyetlen és igaz isten. A 12. században a hegyen lakó remeték kápolnát építettek, így alakult meg a Szűzanya oltalmában élő karmelita rend.
A Magyar Katolikus Lexikon szerint az angol Stock Szent Simon előtt 1251. július 16-án megjelent Szűz Mária az angyalok kíséretében és egy skapulárét, valamint különleges ígéreteket adott azoknak, akik azt hittel viselik. A jellegzetes barna vállruha az évszázadok alatt a karmeliták szimbólumává vált.
A Szűzanya ígérete alapján viselője megmenekül a pokol tüzétől és Mária különös kegyelmében részesül.
A Sarutlan Kármelita Szerzetesrend 1697-ben települt be Magyarországra.
A kármel kezdetektől máriás rend, lelkiségük középpontjában a szemlélődő ima áll, amelyben Mária, mint a belső csend és Istenre figyelés példaképe jelenik meg.
A skapulárét ünnepélyes keretek között a megkeresztelt, imádságos életet élő világi hívők is felvehetik, ha ígéretet tesznek, hogy egész élükben viselik.
Kapcsolódó cikkünk: