Az Egyetemi Kutatói Ösztöndíjprogram és a Kooperatív Doktori Program ösztöndíjasai mutatták be tudományos tevékenységüket a győri Széchenyi István Egyetemen rendezett konferencián május 20-án. Az érdeklődők hatvannál is több előadást hallhattak a járműipari és egészségtechnológiai innovációktól a mesterséges intelligenciával kapcsolatos kutatásokon át az egészséges élelmiszer-előállításban rejlő új lehetőségekig.

A győri Széchenyi István Egyetemen az Egyetemi Kutatói Ösztöndíjprogram (EKÖP) és a Kooperatív Doktori Program (EKÖP KDP) nyertes hallgatói és oktatói minden évben konferencián mutatják be kutatási eredményeiket.

Az idén nyolc szekcióban összesen 62 előadást hallhattak az érdeklődők a közlekedés- és járműfejlesztés, a gépészet, az anyag- és a társadalomtudományok, az agrárium és a környezetvédelem, az informatika, a közgazdaságtan, az építőmérnöki, valamint a gazdálkodás- és szervezéstudományok területéről.

Dr. Varga László professzor, az intézmény Egyetemi Doktori Tanácsának elnöke köszöntőjében elmondta, az Új Nemzeti Kiválóság Program tíz éve indult útjára, amelynek folytatása tavaly óta az EKÖP és az EKÖP KDP.

„Az előbbi célja, hogy az egyéni kiválóság támogatásával járuljon hozzá a hazai kutatói és alkotóművészi utánpótlás megerősítéséhez, lehetőséget biztosítva az alap-, a mester- és a doktori képzésben részt vevő hallgatók, illetve a fiatal oktatók, kutatók számára. Utóbbi pedig azon doktoranduszokat segíti, akik vállalati-egyetemi együttműködés keretében, konkrét, gyakorlati hasznosulást ígérő kutatás-fejlesztési feladatokon munkálkodnak” – fejtette ki.

Hozzátette, az idei tanévben az egyetem a Nemzeti Kutatási Fejlesztési és Innovációs Alapból az EKÖP esetében több mint 90, míg az EKÖP KDP esetében közel 150 millió forintot biztosíthatott az ösztöndíjprogramra.

A konferencia nyitóelőadását Moldvai László Attila tartotta „Gépi látás és mesterséges intelligencia alkalmazása a precíziós növénytermesztésben” címmel. A doktorandusz prezentációjában egy olyan technológiát mutatott be, amellyel a növényállomány és a gyomok pontos, automatizált azonosítása valósulhat meg. Ez lehetővé teszi, hogy a gyomirtót ne az egész táblára, hanem célirányosan csak a gazra juttassák ki, növelve a fenntarthatóságot és a költséghatékonyságot.

Arra is rávilágított, hogy a gépi látás segítségével a haszonnövények állapota is folyamatosan nyomon követhető, ami gyors beavatkozást tesz lehetővé, ha például egy betegség üti fel a fejét az állományban.
A mesterséges intelligencia (MI) nem csak az agráriumban, de az élet szinte minden területén egyre inkább jelen van, így a kutatási témák között is szép számmal szerepelt annak különböző szempontok szerinti vizsgálata.

Dr. Verebélyi Viktória doktori hallgató az MI jogalkotásban való alkalmazásának lehetőségét és annak hatásait vette górcső alá. „Arra kerestem a választ, hogy a jogalkotásban való alkalmazás miként hat a klasszikus alkotmányjogi keretekre, különösen a jogalkotási felelősségre. Szerettem volna rámutatni, hogy ez nem pusztán technológiai, hanem szabályozási kérdés is” – összegezte.

Kiemelte, számos olyan nemzetközi példát láthatunk, amelyek esetében az MI segíti és hatékonyabbá teszi az adott folyamatot. Ez akár a parlamenti döntéshozatalban, és az országgyűlés mellett tevékenykedő hivatalok munkájában is megmutatkozhat.

„Ilyen lehet például nagy számú módosító javaslatok rendszerezése, vagy tömeges állampolgári kérdések gyors megválaszolására szolgáló chatbotok alkalmazása. Az MI-nek tehát számos pozitív felhasználási módja van, de fontos, hogy mindez szabályozott keretek között történjen, és ne kerüljön ki az emberi kontroll a rendszerből” – vélekedett.

A Széchenyi-egyetemen zajló kutatások sokszínűségét bizonyítja Macher Gergely Zoltán témája is, amelynek szomorú aktualitást ad a több nyugat-magyarországi települést érintő azbesztszennyezés. Az Alkalmazott Fenntarthatóság Tanszék oktatója a „Települési azbesztmentesítési átmenetek dinamikájának rendszerszintű vizsgálata az Isenberg-féle ökoszisztéma-keretrendszer adaptálásával” címmel tartott előadást.

A fiatal kutató hosszú ideje vizsgálja az azbeszttartalmú anyagok környezeti és társadalmi hatásait, a konferencián bemutatott kutatásában pedig egy, a vállalkozói ökoszisztémából ismert keretrendszer adaptált alkalmazását ismertette. A modell a szakpolitika, a finanszírozás, a humán tőke, a támogatói infrastruktúra, a kultúra és a piacok szerepét vizsgálja a megoldási lehetőségek szempontjából.

„Az azbeszttel kapcsolatos problémák globális kérdéseket vetnek fel, amelyek összetett válaszokat igényelnek. Az emberi egészségre gyakorolt káros hatásai mellett az egyéb környezeti ártalmak, a gazdasági, vagy akár a jogi aspektus is jelentős kihívásokat tartogat. A mentesítés terén léteznek ugyan pozitív nemzetközi példák, ám a valós, hosszú távú eredmények eléréséhez átfogó program szükséges, amelyben a társadalmi tudatosság kulcsfontosságú” – hangsúlyozta.

Hozzátette, a közelmúlt eseményei várhatóan a terület ezen vonatkozásaira is nagy befolyással lesznek.

Forrás: Széchenyi István Egyetem