A Bakonyban futó Győr–Veszprém-vasútvonal (MÁV 11-es vonal), ismertebb nevén a Bakonyvasút, méltán pályázik hazánk legszebb vasútvonala címre. A pálya a Cuha-völgyben kanyarogva, alagutakon és völgyhidakon át vezet, Porva-Csesznek és Vinye között lenyűgöző hegyi vasúti élményt nyújtva.
Vadregényes utazásra számíthat az, viaduktokkal, alagutakkal, aki felszáll Győrben a Veszprém felé tartó vonatra. A Bakony szépséges tájain vezet keresztül a kötött pálya hazai viszonylatban talán túlzás nélkül legszebb vasútvonala.
A Porva-Csesznek és Vinye közötti rész a legnépszerűbb, ahol a vonat a Cuha-patak völgyében, három alagúton és két völgyhídon halad át. A Bakonyszentlászló és Veszprém közötti szakasz Magyarország egyik különleges, műemléki védettségű vasútvonala. Az 1896-ban átadott, hegyi vasútként épült vonal eredetileg a bauxit és szén szállítására szolgált, ma viszont népszerű turisztikai célpont.

Érdemes úgy útra kelni, hogy a vonatozást túrázással kombináljuk, a Cuha-szurdok ugyanis maga a földi Paradicsom! Erről és a Bakony szépséges útvonalairól szól korábbi ajánlónk is:
A vonatok Győr és Veszprém között közlekednek, áthaladva Pannonhalmán, Bakonyszentlászlón és Eplényen is. A vasútvonal érdekessége, hogy nem csak az egyik legszebbnek kiáltották ki, hanem a legmeredekebb is; 20 ezrelékes emelkedők is találhatóak rajta. A közutaktól távol futó erdei, patakszurdok-völgyi vonalrész Vinye és Porva–Csesznek erdei állomása, ami már a Magas-bakonyi Tájvédelmi Körzet-ben található a gyalogos túrázók és kerékpárosok kiindulópontja.
Annak ellenére, hogy most mennyire kedvelt és felkapott útvonal, 2006-ban szerepelt a MÁV vonalbezárási tervei között. A megvalósítás ellen azonban a térségben élők összefogtak, és egy emberként hangoztatták, hogy “a Győr–Veszprém vasútvonal nem pusztán egy közlekedési eszköz, jóval több annál: nemzeti érték, mely közúton nem pótolható hegyipályaként kultúrtörténeti emlékeket, világörökségi helyszínt és természeti értékeket kapcsol össze” – olvasható a Sokszínű vidék oldalán is.





Galéria: Kurtus János/csodahelyek.hu