Hirdetés
Vény nélkül

Táplálkozással a pszichés egészségért – Étkezéssel javítható a lelkiállapot?

Illusztráció: Pixabay
Dr. Radics Judit pszichiáter, alvásszakértő főorvos
2018.03.16. 16:17

A tél vége után, bár már megérkezett a tavasz, még mindig előfordulhat, hogy fáradtabbak, lehangoltabbak vagyunk. Hiányzik a kellő élettempó, a motiváció, annak ellenére, hogy egyre világosabbak a nappalok, és egyre többet süt a nap.

Hirdetés

Télen legyengül az immunrendszer

Az úgynevezett szezonális (vagy téli) hangulatzavart elsősorban a napfény, a világosság mennyiségével hozhatjuk kapcsolatba. Ezzel együtt – és ezzel összefüggésben – az is tény, hogy a vírusos megbetegedések, krónikus betegségek fellángolása, „megfázások” is a sötét, téli hónapokban fordulnak elő, semmint a verőfényes tavaszi, nyári napokban. Az egyéni depresszív hangulaton túlmenően nem szabad megfeledkezni arról, hogy ezekben a hideg hónapokban megváltozhat a szervezet működése, egész reakciókészsége. Lecsökkenthetnek az életfolyamatok, gyengülhet az immunrendszer védelmi funkciója.

A rossz hangulat is okozója lehet a betegségek kialakulásának

Egy példát hozok a mérhető változásokra. A klinikai gyakorlatban látjuk, hogy bizonyos embereknél például nyáron a koleszterinszint a normál tartományban van, míg télen rendszerességgel magas értékek mérhetőek. De az sem ritka, hogy mindez a vérnyomás ingadozásában mutatkozik meg: a téli hideg hónapokban magasabb értékek mérhetőek, mint nyáron. A szervezet holisztikus, egészleges „minden-mindennel-összefüggő” működését tekintve természetesen több hipotézis is kínálkozik magyarázatul. Mint pszichiáter, említhetem mindjárt az elsőt: a rossz hangulat, a boldogság hiánya kedvezőtlen irányba mozdítja az életfolyamatok működését, hiszen ismertek az úgynevezett pszichoszomatikus betegségek (magas vérnyomás, nyombélfekély, bélgyulladások, fejfájás, izületi fájdalmak). Sok ember magán is észreveszi, hogy ezek a panaszok rendszeres időközönként, mégpedig az év mindig egyazon szakában újulnak ki és szűnnek meg. Ha a szomatikus, testi oldalról közelítjük meg a kérdést, ismert, hogy a hideg például hatással van a véredények összehúzódására vagy ellazulására, így nem véletlen az sem, hogy télen mérhetőek magasabb vérnyomásértékek. A magasabb koleszterinszint is elvileg magyarázható volna azzal, hogy a hideg hónapokban másképp étkezünk, mint nyáron, hiszen nyáron a friss zöldségek, gyümölcsök rendelkezésünkre állnak, sőt, a nagy melegben az étvágyunk is elmehet.

Hirdetés

A táplálkozás és a pszichés egészség

Mindazonáltal a hangulat (illetve az egész test állapota) összefüggést mutat a bevitt táplálékok minőségével. A vitaminok szerepe bár régóta ismert, felfedezésük és beazonosításuk alig 100 éves múltra tekint vissza. Az pedig, hogy az ásványi anyagoknak (mint például a magnézium, amely szervezetünk több ezer enzimjének alkotórésze) milyen nagy a szerepe, csupán az utóbbi évtizedekben derült ki. A mentális, pszichés egészség megőrzésében – és a már bekövetkezett hangulatzavar, depresszió, fennálló alvászavar gyógyításában – ugyancsak nélkülözhetetlenek. Az ásványi sók, nyomelemek, vitaminok számos életfontosságú enzim – úgynevezett biokatalizátor – alkotórészei, azok kellő működéséhez nélkülözhetetlenek, ezért szervezetbe való bejutásukról elsősorban egészséges étkezéssel, de akár kiegészítő pótlással gondoskodni kell. A pszichés egészség megőrzéséhez elsősorban a B vitamin csoport tagjai járulnak hozzá, egyben az esetlegesen szükséges gyógyszeres terápia hatékony kiegészítői is.

Jó tudni! Ajánlatos sok zöldséget fogyasztani, a fehércukor pedig egyenesen kerülendő. A halételek – különösen a tengeri halak, például a szardínia – kedvező hatásúak az idegrendszer kiegyensúlyozott működésére, mivel magas esszenciális zsírsavtartalmuk jó hatással bír az idegsejtekre. A folsav is olyan vitamin, melyet érdemes rendszeresen bevinni a szervezetbe, mivel szintén kedvező hatást gyakorol az agyműködésre is.

Kapcsolódó témák: #táplálkozás | #vény nélkül |
likeold
a fb oldalunkat