Nyáron csaknem néptelen a házi gyermekorvosi rendelő. Meleg és szünet van. Hátrahagyva a kötelességeket szakaszosan nyaral, élményeket gyűjt az ifjúság.

Nyári betegségek

A nyár is hordoz egészségügyi ellátást igénylő eseményeket és betegségeket. Jellegük tükrözi ezt az időszakot: a több szabadban töltött idő miatt megszaporodnak a balesetek, megjelennek a „rettegett” rovarcsípések és a napsütés hatásait, napégés vagy napallergia formájában is érezhetjük a bőrünkön. Az önfeledt fürdőzések következtében gyakori a fülfájás, melynek hátterében főleg hallójárat gyulladás bújik meg. Mindemellett ott vannak ezen időszaknak a sokszínű vírusokfertőzései a változatos tünetekkel. Végül az allergiás nátha és az allergiás eredetű asthma bronchiale sem maradhat ki a felsorolásból, hiszen éppen elhagytuk az augusztust, s ki ne hallott volna a magas parlagfű pollen koncentrációról. Ezen felsorolás ellenére is, mindig csodálkozom, amikor a nyár elteltével újra találkozom a gyerekekkel, milyen sokat nőttek, változtak, kivirultak.

Közösséget kezdünk

Augusztusban készülünk az óvodára és a becsengetésre, szigorúbb hónapok jönnek. Igazolásokkal bocsátjuk útjára az először bölcsődébe, óvodába kerülő gyerekeket. Készülünk a szeptemberre, őszre, a változásra, s igen, a megnövekedett betegforgalomra is. Közösséget kezdünk. Kicsit talán félünk is tőle, hogy lesz majd. Jól ismert tény, hogy a közösségbe először kerülő 2-3 éves kisded viszonylag gyakran beteg, akár havonta több alkalommal kénytelen felkeresni az alapellátás rendelőit. Miért is van ez? A korábbi sorok a teljesség igénye nélkül rejtik a megoldást, ám én mégis egy gondolatra, az alkalmazkodásra szeretném visszavezetni a választ, s elsőként, talán szokatlan módon azt emelem ki, hogy részben megváltozik a gyermek mindennapi környezete, s ebbe beletartoznak az őt körülvevő emberek is. Az első alkalommal bölcsődébe lépő kisdedek egy otthoni, a közösségi fertőzések szempontjából védett környezetből kerülnek ki, kivéve ha nagyobb, már óvodába, iskolába járó testvérük van. A közösség azt jelenti, hogy abban szorosabb kapcsolatban állunk, s ha ott felüti a fejét egy megfázás, akkor az könnyen terjed egyik emberről a másikra. A hidegebb évszakok más vírusok szerepét erősítik. Nem véletlen, hogy az influenza novembertől támad, a bronchiolitist okozó RSV a decemberi hidegben üti fel a fejét, a bárányhimlő és a rotavírus is télen és tavasszal okoznak járványokat.

Immunrendszerük is fejlődésben van

Másrészt a védekező rendszer, az immunrendszer is fokozatos fejlődésben van, „alkalmazkodik”, s bizonyos mennyiségű fertőzésen átesünk, míg a megfelelő számú immunmemória sejt és ellenanyag mennyiség a szervezetben „elkészül”. Ez tart 2-9 éves korig, a fertőzésekkel szembeni ellenálló képesség erre az életkorra válik teljessé. Így tapasztalható, hogy egy egészséges immunrendszerű gyermek egy őszi-téli időszakban akár havonta beteg, ez évi 8-9 megfázásos tünetegyüttes is lehet. Bár minden fertőzés nyomot hagy a szervezetben és ismételt találkozáskor könnyebben legyőzzünk a „támadást”, az immunrendszerünk átmenetileg gyengülhet, teret hagyva a szövődmények, bakteriális felülfertőzések, például a középfülgyulladás és a tüdőgyulladás kialakulásának.

Védekezés a betegségek ellen

Azt gondolom, látható, hogy nagyon összetett válasz adható arra a kérdésre, hogy miért nő meg a gyermekkort érintő fertőző betegségek száma a téli időszakban. Ennek elfogadásához segíthet a mai orvostudomány preventív, azaz megelőző szemlélete, amely védőoltásokkal és az immunrendszerünk hatékony működését fokozó szerekkel segíti az ilyen formában való alkalmazkodásunkat a mindennapokhoz.

A veleszületett immunhiányról

Az immunrendszer védekezésének veleszületett elégtelenségét, azaz a ritkán előforduló primer immunhiányt akkor keressük, amikor szokatlan korban, helyen és szokatlan gyakorisággal jelentkeznek bakteriális fertőzések súlyos, akár szövődményes klinikummal kísérve. Mindezen fertőzések gyakran nem gyógyulnak szájon át adott antibiotikumra, hanem kórházban, parenteralisan történő kezelés szükséges. Ugyanide sorolhatók a szokatlan kórokozók, például a gombák okozta fertőzések is.

Mindezektől elkülönítendők a gyakori fertőzésekre hajlamosító tényezők, mint például az adenoid vegetatio, légúti allergiák, asthma bronchiale, mucoviscidosis és a másodlagos immunhiányt okozó állapotok, mint a felszívódási zavarok és a diabetes.