Augusztus első péntekén világszerte megemlékeznek a sörről, ugyanis ez a nemzetközi sörnap. A sör nem csupán ital, hanem kultúra, közösség és hagyomány. Ez a nap remek alkalom arra, hogy ne csak koccintsunk, hanem felfedezzük a hazai sörvilág sokszínűségét – legyen az egy frissítő lager vagy egy karakteres IPA.

A legfrissebb adatok szerint 2024-ben a magyarok összesen 5,55 millió hektoliter sört fogyasztottak el. Ez azt jelenti, hogy az egy főre jutó éves sörfogyasztás körülbelül 56 liter – ami nagyjából heti egy korsó sört jelent minden 15 év feletti magyarra vetítve.

A sör a legősibb alkoholos ital, amely már az ókorban is fontos szerepet töltött be a mindennapokban, több ezer éve kíséri végig az emberi civilizációt. A legrégebbi sörmaradványokat Kína területén találták, ahol mintegy 9000 éves agyagedényekben mézzel és gyümölcsökkel ízesített erjesztett ital nyomait fedezték fel. Mezopotámiában a sumér kultúra i.e. 4000 körül már aktívan készített sört – ennek bizonyítéka az egyik legrégebbi fennmaradt írásos emlék, a „Himnusz Ninkaszihoz”(Sörivóknak való), amely a sörkészítés folyamatát költői formában örökítette meg. Egyiptomban az ókori piramisépítők napi söradagban részesültek, mivel a sör egyaránt számított élelmiszernek és italnak. Árpakenyérből készült, vízben áztatva és datolyával ízesítve erjesztették.

A középkorban Európa kolostoraiban virágzott a sörfőzés, a szerzetesek tökéletesítették az erjesztési technikákat. A korszak egyik legmeghatározóbb mérföldköve a Bajor Sörtisztasági Törvény volt 1516-ban, amelyet Ingolstadtban hoztak meg. Ez a törvény előírta, hogy sört csak vízből, malátából, komlóból és élesztőből lehet készíteni – ez a szabály a mai napig meghatározó a tradicionális sörfőzésben.  A törvény szerint a maláta csak árpából, búzamalátából és rozsmalátából készülhet, a komló a sör keserűségéért felelős, a víz a sör alapja, az élesztő pedig az erjesztésben játszik szerepet. 

Az ipari forradalom hozta el a tömeggyártás korát, ekkor alakultak ki a nagy sörkonszernek és terjedt el világszerte az italfogyasztás.

Magyarországon a sörgyártás több mint 170 éves múltra tekint vissza. A 2010-es évek elején robbanásszerűen megnőtt a kisüzemi sörfőzdék száma hazánkban, ezek a főzdék minőségi, egyedi receptekre és különleges ízvilágra törekednek.

A fogyasztási szokások Győrben is követik az országos trendet: népszerűek a prémium és a kézműves sörök, valamint az ízesített alkoholmentes változatok, amelyek az egészségtudatos fiatalok körében hódítanak.

Győrben és környékén is több kisüzemi sörfőzde kínál egyedi, kézzel készített söröket, és a győri vendéglátóhelyeken, kocsmákban is megkóstolhatjuk ezeket.

Legyen az egy literes jeges korsó, vagy egy pikoló világos sör, ma, a nemzetközi sörnapon mindenképpen igyunk egyet barátainkkal!