A szeszélyes, viszonylag csapadékos tavaszt meleg és száraz idő váltotta fel. Kevés a csapadék, nagy a forróság és még az UV-sugárzás is extrém magas, ez nem csak minket visel meg, hanem a növényeink fejlődésére is rányomja a bélyegét.
Sajnos a zöldségnövényeinket, a paprikát, a paradicsomot már raschel (uborkás zsákanyag) hálóval árnyékolni kell, a növény felett mintegy két méter magasságban kifeszítve a legjobb megoldás. Így megelőzzük a növények megégését.
A kiskertekben a legfontosabb munka az öntözés, a víz és az abban oldott tápanyagok kijuttatása a növényeink számára. A legjobb a kora reggeli órákban elvégezni a locsolást, mert ekkor még a talaj, a környezet is hűvösebb, sőt lehet, hogy harmat is van. Ez azért előnyös, mert ilyenkor a növényeink sokkal jobban felveszik és hasznosítják a tápláló vizet. Reggelente még a hideg kútvíz sem „árt” annyira a növényeinknek.
Ha kicsi a kertünk és van elég eszközünk: hordó, műanyag tartály, akkor állott vízzel végezzük a locsolást. A dézsás, cserepes vagy éppen balkonládás növényeink is meghálálják az állott vízzel való locsolást.
Edényben nevelt növényeinknél fontos, hogy csak akkor locsoljuk, amikor a talaj felszíne már az ujjunk tapintására száraz. Az sem jó, ha cserepes vagy dézsás növényeink alatt található alátéteket folyamatosan vízzel töltjük fel, mert így már az előbb említett felmelegített edény a vizet is felmelegíti és ettől akár a növényeink gyökérzete sérül vagy elhal. Ha egy-egy cserepes növényünk kiszáradt, azaz lekókadt, maximum 1-2 órára állítsuk vízfürdőbe – de közben ne tegyük a forró napra –, mert így a növényünk és földje is felveszi a vizet. Virágzó növényeinknél minden harmadik locsolást egészítsük ki tápoldatos öntözéssel, betartva a gyártó által előírt hígítási arányokat. Ha túladagoljuk, akár sómérgezést is kaphatnak növényeink, ami akár a pusztulásukat is okozhatja.
Tipp: jó megoldás, ha csepegtető rendszert építünk ki növényeinknél, amit akár egy gazdaboltban kapható kész rendszer beüzemelésével vagy mi magunk is készíthetünk ilyeneket pár száz forintos beruházásból. Hiszen csak egy víztartályra és egy perforált, azaz csepegtető lyukas vagy beépített csepegtető testes csőre van hozzá szükségünk.
Gyepfelületek locsolása: nincs is talán olyan kert, ahol legalább pár négyzetméter ne lenne. A fű sem szereti, ha napközben a legnagyobb melegben locsoljuk, inkább a kora reggeli vagy esti időszakban locsoljuk. Ne öntözzük a gyepfelületet naponta, legalább heti 1-2 napot hagyjuk szárazon, mert ha egy gombás betegség fellépne, akkor a folyamatos nedvesen tartás miatt akár az egész gyepfelületet károsíthatják. Sőt, ha lehet, inkább locsolásnál törekedjünk arra, hogy ritkábban, de nagyobb vízadaggal végezzük. Magas kálium tartalmú gyeptrágyát érdemes most használni, ez ugyanis segíti a stressztűrést, jelen esetben a meleg és a magas UV-sugárzás elviselését.
A zöldséges kertben akár a palánták tövénél kialakított barázdákba is adhatjuk a vizet, ezt árasztásos öntözésnek hívjuk, ez a leghatékonyabb, de a legnagyobb vízigényű.
Azért a locsolás mellett is van még bőven tennivaló a díszkertben. A kertek királynői, a rózsák, már ontják virágaikat, sőt már az első szálak elvirágoztak, így azokat távolítsuk el. Legjobb, ha az első ötös levélnél tesszük, mert így gyorsan hozzák a másodvirágaikat. Futórózsáknál elegendő az elvirágzott fejeket eltávolítani. Ha műtrágyát használunk a fejlődésük megerősítéséhez, azt még a hónap végéig kijuttathatjuk.
Tipp: a fás szárú évelőknél, cserjéknél érdemes a talajt gyepnyiradékkal vagy aprított fa darálékkal, 5-6 cm vastagon takarni, így nem szárad ki olyan gyorsan a talaj, nem gyomosodik, és a növényi apríték, ahogy korhad, tápanyaggal szolgál a növényeinknek.